Ahol állítólag elesett Petőfi Sándor

Mivel azonban az irodalomtörténet szerint ebben a csatában veszítette életét a legnagyobb magyar költő Petőfi Sándor, így a segesvári csatát a szomorú emlékek közzé soroljuk. 17 évig vezettem az ország egyik legnagyobb Petőfi Emlékmúzeumát, így kijelenthetem - miután számos Petőfi konferencián is részt vettem – hogy a szabadságharc költője életének szinte minden percét ismerjük, mert azt már számtalanszor feldolgozták. Két „fehér pont” viszont még a mai napig is a vita tárgyát képezi, az egyik a születési hely, a másik a segesvári hősi halálának a körülménye. Nem szeretnék állást foglalni a kérdéssel kapcsolatban, de maradjunk abban, hogy Petőfi Sándor Kiskőrösön született és Segesváron esett el. Így szép és kerek a történet, valahogy nem illik bele abba a képbe, ami kialakult Petőfi körül, egyszerűen nem hiszem, hogy a szabadságharc költője orosz fogságba került volna. Petőfi, aki imádta hazáját, magyar nemzetét, néhány hónapos kisfiát, feleségét, hogy azután egy sort se írjon, valahogy nem tudom elképzelni. Mindenkiről igen, de Petőfiről – soha!

Az viszont sajnos tény, hogy 1849. július 31-én Alexander Nyikolajevics Lüders orosz és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok egyesült erői legyőzték Bem maroknyi seregét, a Segesvár mellett vívott ütközetben.

A segesvári csata

Bécs miután belátta, hogy egyedül nem tudja leverni az 1848/49-es magyar szabadságharcot, Ferenc József császár orosz segítséget kért I. Miklós cártól, aki a kérésnek eleget téve Ivan Fjodorovics Paszkievics herceg vezetésével intervenciós sereget küldött Magyarország ellen. Ezzel a szabadságharc sorsa meg lett pecsételve. 1849. június közepén, Fjodor Vasziljevics Rüdiger és Ivan Fjodorovics Paszkievics orosz tábornokok vezetésével több oszlopban közel 200 000 fős orosz hadsereg tört Magyarországra. A magyar hadszínterek közül a Bem József által védett Erdély állapota volt a legbiztatóbb, mert ott az 55 000 főnyi ellenséges hadsereggel szemben kellett védekezni mindössze 40 000 emberrel. Bem vezette magyar sereg helyzetét a nyár folyamán kirobbant román felkelés és a moldvai hadjárat is csak rontotta. Bem július 1-én érkezett Segesvárra mintegy 6000 fős seregével és 12 ágyúval. Itt találkozott Alekszandr Nyikolajevics Lüders körülbelül 12 000 fős seregével és 30 ágyújával. Bem bízott abban, hogy még az oroszok megérkezése előtt egyesülni tud több kisebb magyar alakulattal, de az orosz tábornok egy ügyes taktikával meghiúsította ezt az elképzelést, így a lengyel hős számára elkerülhetetlenné vált az összecsapás. Az oroszokat megdöbbentette, hogy Bemnek milyen kis létszámú csapata van, cselt gyanítottak, ezért maga Lüders tábornok ideje nagy részét a Marosvásárhely felé vezető út őrzésével töltötte el, mert onnan várta a magyar felmentő sereg érkezését. Az ütközet ágyúzással kezdődött dél körül, amikor is Bem tűzérei lelőtték Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin tábornokot, Lüders vezérkari tisztjét. Bem ezt követően rohamot indított a Segesvári erdőben kiépített orosz állások ellen, de azok sorra visszaverték a magyar rohamot. Bem itt elkövette azt a hibát, ami később eldöntötte a csata sorsát. Mivel az erdőben

harcoló orosz alakulatokon kívül nem feltételezett más ellenséges erőt, így csapata balszárnyáról jelentős erőket csoportosított át a jobbszárnyra. Délután 16 óra körül a meggyengült oldalon hirtelen heves orosz támadás kezdődött meg Lüders tábornok vezetésével és a több mint 5500 fős sereg elsöpörte a magyar balszárnyat. A honvédek ágyúi meghibásodtak, majd ezt kihasználva az oroszok villámgyors lovasrohamot indítottak a magyar állások ellen és teljesen felmorzsolták azokat.

Petőfi Sándor úgy esett el, ahogy azt az „Egy gondolat bánt engemet” című versében is megírta.

Egy órás öldöklő csata után a magyar seregek teljesen összeroppantak, majd visszavonultak Fehértemplom irányába, hátrahagyva ágyúik és hadi felszerelésük nagy részét. A vereséget követően a szétzilált és visszavonuló magyar katonák után a kozákok valóságos hajtóvadászatot indítottak, akit elfogtak, azt rögtön megölték. Valószínűleg ezekben az órákban és így halhatott meg Petőfi Sándor is, igaz az ő holtestét sohasem találták meg, ezért keringtek mesék az állítólagos oroszországi életéről is. Bár a segesvári ütközet komoly vereség volt a magyar fél számára, azonban Bemnek köszönhetően korántsem volt végzetes. A lengyel tábornok előrelátása következtében a honvédseregek gyorsan magukra találtak és már augusztus 1-jén egyesültek a kolozsvári és a besztercei csapatokkal, majd azt követően, még augusztusban több kisebb győzelmet is elértek az oroszok ellen. Ami a veszteségeket illeti, pontos számok nincsennek, magyar oldalon körülbelül 1200 embert veszíthettek és legalább 500-an foglyul estek. Az oroszok veszteségéről nincs semmilyen hiteles adat.