Az óceánok világnapja

Az óceán a kontinensek között elterülő és beltengernek nem tekinthető nagy tengerek valamelyike, mely nagy kiterjedésű - több tízmillió km² - és nagy mélységű - több ezer méter - önálló áramlási rendszerrel rendelkező világtenger. Bolygónk 70,8 %-át óceán borítja, amely számtalan faj otthona, és a földi élet forrása is. Földünknek természetföldrajzi értelemben 3 óceánja van, az Atlanti-óceán, a Csendes-óceán és az Indiai-óceán.

Bennünket, magyarokat ez miként érint?

Magyarországnak ugyan nincs tengerpartja, így sok honfitársunk számára a tengerek és óceánok élővilága iránti aggodalom, a probléma iránti elköteleződés távolinak hathat, de ahogy bolygónk léte és működése, úgy mi is mindannyian függünk tőle. Földünk víztakarója a páratlanul gazdag biológiai sokféleség mellett számos létfontosságú feladatot lát el. Szén-dioxidot nyel el, a sós víz pedig befolyásolja az éghajlatváltozást, így a felhőképződést is, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy például hazánkban is legyenek édesvízkészletek.

Amióta létezik az emberiség a Földön, az óceántól függ nagyban az élelmezése, a közlekedése, vagyis maga a túlélése. Az emberi civilizáció fejlődése egye nagyobb hatást gyakorol az óceánokra is, mára ez a hatás egyre hangsúlyosabbá vált. Az ember a földhöz hasonlóan veszélyezteti az óceánok jövőjét is. Nem lehet elégszer ismételni, hogy micsoda szennyezést okoznak az egyszer használatos műanyagok, amik az óceánok vizeibe jutva kellőképpen károsítják annak élővilágát.

Az óceánok növényvilága termeli az oxigénkészlet 50 százalékát

További probléma az, hogy a mértéktelen fogyasztás hatalmas kibocsátásokat eredményez, ami hatással van nemcsak a levegő minőségére, és a hőmérsékletre, hanem a vizek hőmérsékletére is. Azzal, hogy az óceánok vize egyre csak melegszik, ezzel párhuzamosan veszélybe kerül az élőviláguk, aminek eredményeképpen kevesebb oxigén termelésére lesznek képesek, ez pedig az emberiség egészségét fenyegeti. Az óceánok növényvilága az általunk kibocsátott szén-dioxid 1/4-ét nyelik el, nélkülük tehát nincs élet. Az emberiség mégis mostohán bánik a vizek élővilágával. A túlhalászásnak, a mélytengeri bányászatnak, az olajkitermelésnek, a globális felmelegedésnek és a hatalmas mennyiségű, vízben lebegő műanyag-hulladéknak köszönhetően a tengeri gerincesek száma a felére csökkent, ahogyan a korallzátonyok 50% is eltűnt. Mindez a biológiai egyensúly felborulásához is vezethet. Akárhogy is nézzük, ha nem teszünk valamit ennek érdekében, ha nem lépünk vissza a termelésben, és előre a megújuló erőforrások, fenntartható alapanyagok és tudatos fogyasztások irányába, akkor rövid időn belül klímakatasztrófával kell szembe néznünk, aminek negatív hatásait a Föld minden lakója meg fogja a saját bőrén tapasztalni, függetlenül attól, hogy milyen messze élnek az említett óceánoktól. Rajtunk áll, hogy megoldást találjunk erre a problémára, hogy így helyreállítsuk az óceánok élénkségét, és új életre keltsük őket. Ezzel a felhívással kér mindenkit az ENSZ az óceánok világnapján, hogy csatlakozzunk a kezdeményezéshez, ünnepeljük és szeressük az óceánokat, de ami még ennél is fontosabb, tegyünk lépéseket annak érdekében, hogy javulást érhessünk el.

Mit tehetünk mi, távol az óceánoktól?

Ne vásároljunk korallból, teknőshéjakból vagy más tengeri élőlényekből készült ékszereket és egyéb tárgyakat, továbbá támogatni kell a különböző óceánokat védő szervezeteket. Minél kevesebb műanyag terméket kell használni, mert ezek többsége az óceánokban köt ki, és veszélyezteti az óceánok élővilágát. Kerülni kell a kifogott vadon élő tengeri halak vásárlását az otthoni akváriumhoz, továbbá a tengerben történő fürdés előtt közvetlenül ne kenjük be magunkat napolajjal. Csökkentsük a vízpazarlást, locsoláshoz használjunk csapvíz helyett esővizet, a kádfürdőt pedig inkább a zuhanyozás váltsa fel. Minél kevesebb mosószert alkalmazzunk, vásároljunk tudatosan, és csökkentsük a műanyag hulladékot.

Igaz hazánknak nincs se óceánja, se tengere mégis nagyban érinthet minket, ha valami katasztrofális dolog történik. Az éghajlat például megváltozhat, szélviharok, forróság, hatalmas esők és egyéb szokatlan időjárási jelenségek jöhetnek. A tengerek, óceánok szintje megemelkedhet, így a termőföldek víz alá kerülhetnek, ezzel emberek millióinak otthonát és megélhetését veszélyeztetve, ami a jelenleginél is sokkal nagyobb migrációs hullámot idézne elő.

Felhasznált irodalom:

Horváth Lajos: Az óceán szó etimológiája Veszprém 2005

Borsy Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

Michel Mollat du Jourdin: Európa és a tenger; ford. Rácz Judit; Atlantisz, Budapest, 1996 (Európa születése)

Tim Flannery: Időjárás-csinálók. Hogyan változtatja meg az ember a Föld klímáját, és milyen hatással van mindez az életre?; ford. Kovács Tibor; Akkord, Bp., 2006 (Bolygónk jövője)