Elszánt profik kapták el a bot végét a Solti Kis Dunán

A nyugalom példaképei lehetnének. És persze a jól képzett, taktikus harcosoké. Bár szemre kedélyesen piknikező arculatot hoznak, az álcájuk alatt sikerre éhesen figyelnek minden jelre. Lehet, hogy a versenytársaknak csak sportszerűségből adnak kezdeti előnyt az Óponty Team tagjai? Náluk ugyanis - ahogy a többi csapatnál is - állandó félfogadás van. A riválisok bejelentés nélkül, barátként érkeznek, és terített asztal várja őket. Rezzenéstelen arccal pattintgatják a humorbombákat, vagy éppen a világot váltják meg. A verseny kilencvenhat órás, tehát mindenre van idő. Akár a győzelemre is.

Közel tizenhét kilós pontyot is fogtak!

Kiss Lajos Csaba a rendező egyesület elnöke azt mondja: 

- Jól telik az időnk. Nem kapkodunk a botok után. A mi csapatunk félidőben még nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy állandóan szákolnunk kelljen. A többieknél viszont történtek nagyon szép fogások, és majdnem megdőlt az eddigi rekord, hiszen az éjszaka egy közel tizenhét kilós tőpontyot is fogtak. 

Ránézésre valóban olyan, mintha egy kellemes dzsemborin volnánk. Ilyenkor négy napra kiköltözünk, barátkozunk, sütünk-főzünk és jól érezzük magunkat. A Kis-Duna nem csak egy horgász víz, hanem egy közösség is. Tizenöt, zömében háromfős csapat érkezett, de vannak közöttünk duók is. Körülbelül negyvenöt fős a létszámunk. 

Erre a területre az elmúlt egy  évben rekord alacsony vízszint jutott, ami majdnem veszélybe sodorta a versenyünket, de szerencsére két hete egy kisebb levonuló árhullám meghozta a normális vízmennyiséget, ami ideális a horgászatra.

Sikeres versenyek állnak a csapat mögött

- Tavaly például másodikak lettünk egy száz kiló feletti összes fogással, de a horgászat ilyen. Tudás és szerencse is kell hozzá. Persze van olyan, hogy ha az ember megfeszül, akkor sem tud halat fogni. Ez egy ilyen természetes vízen, mint a solti mellékág, bárkivel előfordulhat. Tud fantasztikus fogásokat is adni, ahogy a rapszodikusság is benne van, sőt csalódást is tud okozni. A helyszíneket sorsolással döntöttük el, és nagyon örültünk a mostaninak, mert voltunk már itt nagyon sikeresek is. Most ez várat magára. De a záró két nap meghozhatja a horgászszerencsénket.

Alapos, szigorú, de kedves ember

Lehetséges ez így egy személyben? Amennyiben Garda Lászlóról beszélünk, föltétlenül. Ő a versenybíró. Azt mondja:

- Most  az első számú feladatom a kifogott halak mérlegelése és védelme. Bár ide egy összeszokott, mondhatni baráti társaság jár, de ennek ellenére a versenykörülmények miatt szigorúan be kell tartatni a rendelkezéseket. Nem kezdők a résztvevők, minden gond nélkül megoldható. 

A bírót nem könnyű becsapni. Itt nem olyan nagy a tét, hogy érdemes lenne ezt nagyon erőltetni bárkinek. Elég jó emberismerőként, csak belenézek a szemébe és már látom, hogy állunk. 

Vigyázni kell a halak épségére

Ebből a pozícióból is tudok szurkolni a versenyzőknek, örülök, ha nagy példányokat tudnak kifogni. Azt szeretném kihangsúlyozni, hogy itt most a bojlis horgászatról van szó, ami azt jelenti, hogy vigyázni kell a kifogott példányok egészségével, óvni kell őket a mérlegeléssel és végül természetesen élv kell vissza engedni őket a vízbe.