Mikor rendelhető el a zár alá vétel?

A zár alá vétel jogszabályban rögzített egyértelmű célja a vagyonelkobzás, illetve a polgári jogi igény biztosítása a büntetőeljárás során. A zár alá vétel hatására az addig a dolog feletti rendelkező tulajdonos vagy birtokos rendelkezési joga felfüggesztésre kerül. 

A zár alá vétel tárgya lehet bármilyen ingóság, ingatlan, így például lakás, gépkocsi, azaz minden vagyontárgy, ami vagyonelkobzás tárgya lehet, vagy ami polgári jogi igény, azaz a kártérítési igény fedezetéül szolgálhat. A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol. 

Zár alá vételt kizárólag a bíróság rendelhet el, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek a terhelttel szemben, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják. 

A zár alá vétel elrendelését követően a hatóságoknak haladéktalanul intézkedniük kell a határozat végrehajtása érdekében. Amennyiben a zár alá vett vagyonelemet közhiteles nyilvántartásban tartják számon, a zár alá vételt a közhiteles nyilvántartásba be kell jegyezni. Ha a zár alá vételt vagyonelkobzás érdekében rendelték el és a zár alá vett vagyon rendelkezésre bocsátása érdekében nem terjesztett elő igényt, akkor az a személy, aki a zár alá vétel előtt a dologgal jogosult volt rendelkezni, indítványozhatja a zár alá vett vagyon megváltását. 

Az indítványt az ügyészség bírálja el vádemelés előtt, azt követően pedig a bíróság. A megváltás ellenértékét az ügyészség vagy a bíróság állapítja meg a megváltandó vagyonelemek értékének becslése által. A megállapított összeg vitatására nincs lehetőség, hiszen a vitatás a megváltási indítvány elutasítását vonja maga után. Amennyiben a megváltásra sor kerül a befizetett összeg a zár alá vett vagyon helyébe lép és azzal újra rendelkezhet a jogosult.

Dr. Unger Zsolt
ügyvéd