Bár nehézségek vannak, de biztosítják az ellátást

Mindezekről Oláh János, a szervezet általános igazgatója beszélt lapunknak. Jelenleg is két telephelyen végzik a hajléktalanellátási feladatokat, a Papírgyári úti szállón és a Kandó Kálmán téri centrumban. Mint azt Oláh János elmondta, nehezen gazdálkodják ki a magas energiaárakat, ami korlátozza is a munkájukat, de a napi egyszeri meleg vizes fürdési lehetőséget biztosítani tudják. 

Szerencsére eddig nem volt még tartósan hosszú ideig fagyos idő. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezen a télen se váljon senki áldozattá. Azt már 2018-ban kormányrendeletben rögzítették, hogy nem lehet életvitelszerűen a közterületen tartózkodni, így ha az utcai szociális szolgálat munkatársai találnak valakit a hidegben, bevihetik a szállóra. Ezzel együtt egy kéréssel is fordult a lakosság felé az igazgató, miszerint ha egy fedél nélküli bemenne a lépcsőházba, vagy olyan helyre húzódna be, ami másokat zavar, akkor ne dobják ki azonnal, ne zárják ki az utcára, hanem értesítsék az alapítványt, valamelyik szállót vagy az utcai szociális szolgálatot, és elmennek érte. A magas üzemanyag­árak is jelentősen növelték a működési költségeiket, de ennek ellenére napi 24 órás szolgálatban van a krízisautójuk, amelyet minden körülmények között fent kívánnak tartani, ezt hangsúlyozta az igazgató. Arról is beszélt, hogy dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselővel karöltve igyekeznek megoldási lehetőségeket találni a helyzetre. 

– Takarókat, meleg ruhaneműket nagyon szívesen fogadunk mind a két szállón. Több felajánlást kaptunk arról, hogy karácsony alkalmával ételadománnyal szeretnének segíteni a rászorulókon, ezeket hálásan köszönjük előre is – tette hozzá Oláh János. 

Még az előző önkormányzati ciklusban egy igazán jelentős projekt megvalósításába fogott az alapítvány. Az akkori városvezetés átadott az alapítvány számára néhány önkormányzati tulajdonban lévő kertvárosi kis lakást. Olyan egyszobás ingatlanokról volt szó, amelyek teljesen lelakottak, mondhatni kifosztottak voltak. Az alapítvány rendezte az olykor jogcím nélküli konfliktusos helyzeteket, felújította a lakásokat, amelyeket aztán a társadalomba való visszailleszkedés folyamatában hasznosítottak. Itt kaphattak ideiglenesen lakhatást azok, akiknek már sikerült olyan mértékben rendezni életüket, hogy tovább tudnak lépni a hajléktalanszállóról, van munkájuk, céljuk, és már nem sok kell ahhoz, hogy ismét a saját lábukra állhassanak, önállóak legyenek. Oláh János vázolta, mostanra egy új jelenséggel is találkoznak, olyan egyénekkel, akik válságba kerülnek, és egy-két hónapra lenne szükségük lakhatásra. Például egy gyermekes anyuka, aki a kiskorú miatt a szállóra nem mehet, és az ideiglenes lakás lehetőségével mindenféle bürokratikus ügyintézéseket áthidalhat. Mára tizenhat ilyen lakás van az alapítvány égisze alatt. Tulajdonképpen városrészi rehabilitációról volt szó, hiszen a környezetet is szépítették a lehetőségekhez mérten. Lehetne még bővíteni, továbbvinni ezt a programot, mert vannak üres vagy éppen problémás lakások, de jelenleg nincs ilyen együttműködés.