Gondnokság alá helyezés

Gondnokság alá helyezés akkor merül fel, amikor egy nagykorú nem képes ügyeinek vitelét ellátni. A gondokság alá helyezés bírósági eljárással rendelhető el. 

A gondnokság alá helyezési eljárásnál a legfontosabb a cselekvőképesség vizsgálata, ezért megkülönböztetünk cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokságot. 

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása, szenvedélybetegsége miatt. 

Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik pszichés állapota, vagy szellemi fogyatkozása miatt. 

Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy, aki elvállalja és alkalmas a gondnoki tiszt ellátására. A gondnok személyét a gondnokság alá helyezett még cselekvőképes állapotban, közokiratban kijelölheti. 

Ha nincs a gondnokságra szoruló által kijelölt személy vagy együtt élő házastárs, akkor kijelölhetnek hivatásos gondnokot. 

Azonnali intézkedést igénylő esetben, kérelemre, még a jogerős bírói ítélet előtt ideiglenes gondnokot rendelhet ki a gyámhivatal annak a nagykorúnak, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik, és érdekeinek védelme más módon nem lehetséges. Az érintett személy vagyonának védelme érdekében a gyámhivatal ideiglenesen zárlatot rendelhet el, de a zár alá vétel szükségességéről a bíróság is dönthet. Az ideiglenes gondnok, illetve zárgondnok tevékenysége a bíróság jogerős ítéletének meghozataláig tart. 

A gondnok elsősorban a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője, törvényes képviselője, azonban ha indokolt, és vállalta, gondozását is ellátja. 

Dr. Unger Zsolt
ügyvéd