Az állattartás és a disznóvágás – most állatorvosi szemszögből

– Állatorvosként már évek óta a mezőfalvai hagyományőrző disznóvágáson örömmel vállalt feladatom a húsvizsgálat elvégzése, és a vágás mozzanatainak rövid ismertetése. Az iskolások nagy érdeklődéssel figyelték a disznóvágást, ami számukra a perzseléssel kezdődött. Nyilvánvalóan életkoruktól, otthonról hozott ismereteiktől és a tanultaktól függően különböző a gyerekek ismerete az állatokról, azok viselkedéséről, anatómiai felépítésükről. Ezelőtt 30-50 évvel szinte minden falusi háznál volt a téli időszakban, főleg karácsony előtt disznóvágás, így a tennivalókból is kivették részüket a gyerekek, s megismerhették a levágott sertés testrészeit, húsrészeit, szerveit. Minthogy a gyerekek szüleikkel együtt gondozták is az állatokat, így a megszerzett gyakorlati ismeretekre jól építkezhetett az iskolai elméleti tananyag. Sok tanuló talán most látott először közelről tüdőt, szívet, májat, vesét, úgy, ahogy a szervek kapcsolódnak a testhez, az egyéb szervekhez. Kíváncsian nézték, sőt a bátrak meg is foghatták, tapinthatták a szívbillentyűket, a fogazatot. 

Gyökeresen megváltozott a vidéki élet 

A vidéki élet, a háztáji mezőgazdaság szerepe az utóbbi évtizedekben gyökeresen megváltozott. 50-100 évvel ezelőtt a falvakban élő legkülönfélébb foglalkozású emberek zöme a saját falujában vagy a környezetében dolgozott. Most a falvakban élők nagyobb része kisebb-nagyobb távolságokra eljár dolgozni, megváltozott az életforma, több időt szeretnének pihenésre fordítani. A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége is csökkent. Az idősek elmúlásával megkopnak, elvesznek a ház körüli növénytermesztési, állattartási szakismeretek is. Az üzletek árubősége, a szemet gyönyörködtető termékek elérhetősége is az otthoni, munkaigényes termelés ellen szól. 

A háztáji gazdálkodás (növénytermesztés, állattartás) során különbséget kell tenni az önellátási célú és a piaci értékesítésre történő termelés között. Az utóbbit döntően befolyásolja a jövedelmezőség. A saját szükségletre történő termelésnél a falusi ember soha nem számolta ennek önköltségét, munkaigényét. A cél az volt, hogy jó minőségű zöldséggel, gyümölccsel, tejjel, tejtermékkel, tojással, hússal stb. folyamatosan ellássa a családot; tele legyen a pince, az éléskamra. Ez számára biztonságot jelentett. Az árak alakulását figyelve most is segítség lehet egy családnak, ha nem kell mindenért boltba menni, hanem a kertből, a kamrából elérhető a megtermelt, betárolt élelmiszer. Sokan nosztalgiával emlékeznek a régi háztáji ízekre, a nagymama főztjére. A háztáji termelés során nem csak ennek költségeit kellene nézni (persze ez is fontos), hanem hogy miért szerez örömet, miért egészséges a minimális vegyszerrel vagy anélkül termelt friss zöldség, gyümölcs. A gyerekeket a ház körüli munka kötelességre, szorgalomra nevelte, ennek kapcsán sok ismeretre tettek szert, közben szabad levegőn tartózkodhattak és szembesülhettek a jól elvégzett munka eredményével, örömével. 

Egyre kevesebb állatot tartanak a házaknál 

A háztáji állattartás a mi vidékünkön évről évre csökkenő tendenciát mutat. Azt, hogy az áremelkedés ezt hogyan befolyásolja majd, nehéz megjósolni. Sajnos ebbe most döntően beleszól az idei évi aszály, a takarmányárak drasztikus növekedése. Fejős tehén szinte nincs a falvakban, a nagyüzemek foglalkoznak tejtermeléssel. Sertés elvétve van egy-egy háznál, baromfiféléket még több udvarban tartanak. Az udvarokban lenyírt fű, a zöldség-gyümölcs hulladék nem kerül az állatok elé, a szemeteskukákba vagy jobb esetben a komposzttárolóba rakják. Kétségtelen, az állattartás mindennapos, rendszeres munkát igényel, nincs vasárnap, ünnepnap, ha esik, ha fúj, azokat el kell látni. A háztáji állattartás azonban most is segíti a mindennapi megélhetést, és folyamatosan friss, kiváló minőségű élelmiszert jelenthet a családoknak. 

A jó munkához gondos előkészület szükséges 

A mai találkozásunk a hagyományőrző disznóvágáson rövid ismertetés, párbeszéd volt a gyerekekkel, bőven volt kérdésük. Minden megszerzett információ remélhetőleg valahogyan, valamikor hasznosul: felkelti az érdeklődést, a vágás bemutatása, a feldolgozás ismereteket ad a húsrészekről, a szervekről, az azokból elkészíthető ételekről. A mai disznóvágás bemutatta a gyereknek azt is, hogy a jól elvégzett munkához pontosan szervezett előkészület szükséges, hogy minden eszköz, szerszám kéznél legyen. Ugyanakkor láthatták a résztvevők a jól fejlett, egészséges sertést felajánló állattartók munkájának eredményét, a közreműködő hentesek szakértelmét, szorgalmát, a higiénikus vágást, feldolgozást.