A jó komposzt kincset ér

Divat a komposztálás, főleg mióta a kerti zöldhulladékot – faágakat, leveleket – tilos elégetni. A Covid is meghozta hozzá a kedvet, hiszen az első időkben erőteljes kertészkedési hullám indult meg, sok idő jutott a kertrendezésre. Nem csoda, hogy a komposztálóládák, komposztaprító gépek eladási száma megugrott. Az utóbbival előállított mulcs komposztnak és talajtakarásra is kiváló. A mulcsréteggel letakart föld ugyanis később szárad ki és kevésbé gyomosodik. Ez is oka a trendi komposztálásnak – mondta el Horváth Gábor, a Calendula Kft. vezetője. Hozzátette, a láda mérete az ott található növények, fák mennyiségétől függ.

Szellőztetés és forgatás

Az otthon, fából készített komposztálóláda remek, de a boltban kapható, olcsóbb műanyag változat is! Egy a lényeg: a tárolt komposzt jól tudjon szellőzni – ezt a célt szolgálják a láda oldalán található szellőzőrések –, az érési folyamathoz szükséges oxigén így biztosított. A forgatásról sem szabad megfeledkezni: a jó komposzt ugyanis avarból álló, barna anyag és konyhai hulladékot, kávézaccot, tojáshéjat tartalmazó, zöld anyag 2 : 1 arányú keverékéből tevődik össze – a barna javára. A keverék tetejére mikroorganizmusokat tartalmazó, jó minőségű felső termőföldet tegyünk. A lebontóorganizmusok alakítják át az avart, ágaprítékot tápanyagdús humusszá.

Itt valami bűzlik

Ha kimarad a komposztból a kellő mennyiségű barna rész, a zöld anyag bepenészedik, rothadás kezdődik, és az érési folyamat nem indul be, szellőzés hiányában bebüdösödik. Arra nagyon figyeljünk, tanácsolta Horváth Gábor, hogy a boltban vásárolt, káros vegyi anyagokkal – gombaölő szereket tartalmazó viasszal, tartósítószerekkel, érésgyorsítókkal – kezelt mediterrán gyümölcsök héja ne kerüljön bele a komposztálóba.

A legfontosabb a türelem

A jó komposzthoz idő kell, az érés természetes folyamatát ki kell várni, de nem tétlenül! Időközönként – télen is! – forgassuk, ellenőrizzük a megfelelő szellőzést, és csakis valódi belevalókat tegyünk hozzá! Kellő ápolás mellett talajillatú, apró morzsás szerkezetű, virágföldhöz hasonló, tápanyagdús végeredményt kapunk.

Az érési folyamat erőteljes hőmérséklet-növekedéssel jár, gyakran 60–70 Celsius-fokra is felmelegszik a komposzt belseje; ez speciális hőmérővel ellenőrizhető. A csökkenő hőmérséklet mutatja, hogy lassan – hónapok alatt – elkészül a komposzt.

A talaj javítására alkalmas, akár több év után is felhasználható komposzt a tavaszi gyümölcsfaültetéssel kerüljön a földbe, de úgy, hogy a komposzt ne érjen közvetlenül a fa gyökérzetéhez, mert, akárcsak a szerves trágya, megégetheti. Ugyanezért az őszi kertrotáláskor is alaposan forgassuk bele a talajba.