Az egyik nagy kedvenc az ezerarcú lecsó, szezon van

A magyar konyhában kevés olyan étel van, amit csak bizonyos alapszabályok szerint lehet elkészíteni. Az ételeink zöme: ahány ház, annyi szokás. 
Mint annyi mindenben, a lecsó esetében is mi, büszke magyarok valljuk, kimondottan a saját specialitásunk az elkészítése. Ez persze nem így van, szinte minden nemzet készít valamilyen lecsót. 
A lecsó a Balkánon is nagyon elterjedt. Van fetasajtos, padlizsános, rizses és tükörtojásos is. Magyarországon tizenkétféle változata is népszerű, például a kolbászos, a szalonnás, a tojásos, a tarhonyás, a rizses, a gombás. 

Egy, ami alapvetés, hogy a három alapanyaga a hagyma, a paprika és a paradicsom. No, de innentől már megoszlanak a vélemények. A szakemberek az egy rész hagymát, két rész paradicsomot és négy rész paprikát tartják ideálisnak. 
Vitára ad okot az is, hogy miként daraboljuk fel a zöldségeket. Az sem mindegy, hogy a hagyma dinsztelése után először a paradicsomot vagy a paprikát tesszük a lábasba. Utána felmerül még egy újabb kérdés, mennyire legyen csípős? 
Azután ha a hozzávalókat felaprítottuk, milyen zsiradékon kezdjük párolni a hagymát? Szalonna kiolvasztott zsírján, házi disznózsíron, libazsíron vagy olajon? Egyben állapodjunk meg: se olívaolaj, se margarin ne legyen! Tehát rengeteg a felmerülő kérdés. Ezúttal most a saját módszeremet szeretném megosztani. 

Ezek szerint a hagyma legyen minél erősebb, és vágjuk félfőre, vagyis félhold alakúra, körülbelül harminc-negyven dekát egy kiló paprikához, és húsz deka paradicsomhoz. Kezdésnek vékony csíkokra vágott húsos szalonnát (15 dkg) teszünk az edénybe, ezen dinszteljük meg a hagymát. De a lecsó esetében nem kell túl puhára, nem árt, ha a hagyma roppanós. Ezután az egy kilogramm karikákra vagy téglalapszerűre vágott paprikával kezdek. Legyen benne tv-paprika, kápia és csípős is. Amikor a paprika levet engedett, jöhet a paradicsom. A legjobb az édes, húsos. Természetesen a paradicsom héját leforrázzuk, azután apróra vágjuk - no nem a héját. A fűszerezés: só, bors, köménymag, paprikakrém, Rubin fűszerpaprika magolaj, édes és csípős egyaránt (néhány csepp). Végül a Rubin fűszerpaprika. (Az olajra azért van szükség, mert színt, ízt kölcsönöz az ételnek, és mivel a fűszerpaprika zsírban oldódó, ezért az olajjal párosítva a fűszerpaprika sokkal jobban kiadja a színét, mint nélküle. A Rubin fűszerpap­rikát azért emeltem ki, mert tapasztalataim szerint a legjobb minőség, amihez most Magyarországon hozzá lehet jutni, igaz, csak webshopban.) Miként a hagyma esetében, a paprikával (tv) is úgy kell eljárnunk, hogy roppanós maradjon, nem jó, ha szétfőzzük. 
És a hajrában jön a kérdés, mivel dúsítsuk a lecsónkat? Most ráálltam a sima natúrra, de korábban tojás nélkül nem tudtam megenni. A gyerek a virslist vagy a kolbászost részesíti előnyben. A virslit ne főzzük a lecsóval, hanem amikor az már kész, akkor tegyük bele a karikára szeletelt (amilyen az átmérője, olyan legyen a hossza) virslit a lecsóba, a forró lecsóban öt-tíz perc alatt kész lesz. A kolbász esetében úgy járok el, kicsit vastagabb karikákra szeletelem, egy serpenyőben elősütöm, és még valamivel a virsli előtt a lecsóhoz adom a kisült zsírjával. 
És hogy ne legyen egyszerű egy lecsófőzés, a nejem leginkább rizzsel vagy tarhonyával eszi. Tehát néha háromfelé vesszük a kész lecsót, és lesz natúr, lesz virslis, kolbászos, tojásos, és persze rizses vagy tarhonyás. Ennek a két alapanyagnak az elkészítésében azonban nem szoktam részt venni. A rizzsel az országból is el lehetne űzni, a tarhonyával pedig nem „szöszmötölök” egy lecsó miatt.