Csorbítja a másik ember becsületét

A rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. A tényállításnak, a tény híresztelésének vagy a tényre közvetlenül utaló kifejezés használatának a sértettől különböző, más személy előtt kell történnie, viszont nem valósul meg rágalmazás, ha csak a sértett szerez tudomást a becsület csorbítására alkalmas közlésről. 
Rágalmazás csak akkor történik, ha a valótlan állítást más is hallja. Ha e-mailben megírom valakinek, tudom, hogy tegnap ellopott egy kiflit a boltból, az biztosan nem lesz rágalmazás, hiszen csak a címzett fogja olvasni a levelet. Mivel pedig a rágalmazás büntetésének lényege a társadalmi megbecsültség védelme, ezért nyilvánvaló, hogy ha a valótlan tényállításról senki nem szerez tudomást, akkor nem sérül a sértett társadalmi megbecsültsége. A rágalmazást nem csupán szóban, hanem internetes fórumokon, közösségi oldalakon is el lehet követni, utóbbi esetben a bizonyítása is jóval könnyebb. 
Az elkövető sok esetben bele sem gondol mondatai következményeibe, pedig a rágalmazás vétsége akár egy évig terjedő ­szabadságvesztéssel is büntethető, és a cselekmény elkövetése még súlyosabbnak minősül, ha az elkövető aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva követi el. 
A rágalmazás sértettje lehet természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is. 
Fontos, hogy a rágalmazás és a becsületsértés magán­indítványra büntetendő magánvádas eljárás, ami azt jelenti, hogy ilyen esetben nekünk kell bizonyítanunk, hogy amit állítunk, az valóban megtörtént, és a vádat is nekünk kell képviselnünk a bíróságon. Ha nem tudjuk bizonyítani a bűncselekményt, akkor nekünk kell viselnünk a büntetőügyben felmerült költségeket. 
 

Dr. Unger Zsolt
ügyvéd