Számomra a felszállás maga a csoda: emelkedünk egyre feljebb

Dunaújváros - Velem sincs ez másképpen, éppen ezért látogattam ki május 22-én a Dunaújvárosi Repülőtéren megrendezett családi napra. Ahol minden korosztály megtalálta a kedvére valót földön és levegőben egyaránt. A vállalkozó szelleműek pedig ki is próbálhatták, milyen a földtől távol, a szél szárnyán suhanni, és madártávlatból, vagy éppen az angyalok szemszögéből csodálni a tájat. 

Ehhez az élményhez többféle repülőgép közül lehetett választani, például aki többedmagával szeretett volna repülni, őt egy Piper Cherokee várta, aki a nyitott kabinos élményt kereste ő gyrocopterrel is (Autogyro MTO) repülhetett, de aki az igazi szabadság élményére vágyott, vitorlázórepülővel is felemelkedhetett, igaz, a kötél végig rögzítve volt a csörlőhöz, de fő a biztonság! Az átlagos repülési idő 10-15 perc volt mindegyik típusnál. 
Nekem szerencsém volt, mert én egy tapasztalt pilótával repülhettem, aki nem mellesleg oktató is. Így volt alkalmam érdeklődni az oktatás menetéről, az elméleti, gyakorlati képzésről is. Belelapozhattam a repülési naplóba, és a kezembe foghattam a szakszolgálati engedélyt, vagyis a pilótajogosítványt is. Örömmel töltött el, hogy nem egy elérhetetlen világ az övék, és a „hobbipilóta-jogosítvány” az átlagember számára is elérhető lehet. 

A gép maga egy Pipistrel Virus volt, amely egy kétüléses, egyhajtóműves, könnyű repülőgép. Számomra a felszállás mindig maga a csoda, ahogyan emelkedünk egyre feljebb és feljebb. Az épületek, az autók hirtelen hangyaméretűvé zsugorodtak, a színek még élénkebbé váltak, a város, a világ zaja is megszűnt, csak a gép halk zúgása jelezte, hogy ez nem egy álom. 

Természetesen más élményt nyújt egy Airbus A319, amelyhez tavaly volt szerencsém, a kecskeméti nemzetközi repülőnap és haditechnikai bemutatón, és más élményt nyújt, amikor egy jóval kisebb gépen, de a pilóta mellett ülhetsz, és a fejeden a fejhallgató, hallhatod a rádióforgalmazást, és teljes egészében részese vagy a repülésnek. A közel negyedóra hamar eltelt, ott fent talán még gyorsabban is, és megkezdtük a leszállást, ami az erős szél ellenére simán, szinte észrevétlenül történt. Ismét hatalmas élménnyel lettem gazdagabb, és már várom a következő lehetőséget, hogy újra a fellegek között lehessek.