Nagypénteken hal, húsvétkor sonka kerül az asztalra

Húsvétra gondolva nagyon sok minden eszünkbe jut. A tavasz, a feltámadás, a barka, a tavaszi szünet, a 40 napos böjt vége, a finom sonka és a kalács, a piros tojás, a locsolók, a bárány és a hal, a hosszú hétvége. Ünnep ez a javából, amire minden évben nagyon készülünk.

MAUTHNER ILONA

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amelyen Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Számtalan zsidó, germán és katolikus hagyomány, népszokás, rituálé kapcsolódik hozzá évezredek óta. Ma egyházi és családi ünnep, amelyből nem hiányoznak a húsvéti szimbólumok.

Négy nap van húsvétig, az üzletekben egyre nagyobb a forgalom és a kínálat is. A legtöbben a kötözött sonkából, tormából, tojásból, csokoládé nyulakból vásárolnak, de vélhetően sokan készítenek majd otthon tortát, kalácsot, kuglófot is, mert az ezekhez szükséges alapanyagok is kelendők.

Sonka, tojás és kalács. Ez a három finomság ugyanis egészen biztosan szerepel a legtöbb család húsvéti asztalán, természetesen számtalan módon elkészítve. Nagycsütörtökön friss zöldségeket, nagypénteken halat eszünk a böjt szokásának megfelelően, aztán húsvét vasárnap és hétfőn jöhet az igazi lakoma.

Czikk László vállalkozó elmondta, idén ünneplik a negyvenedik évüket, mint halforgalmazók, haltenyésztők, Tolnán és Szekszárdon van üzletük. A tapasztalatuk az, a kilencvenes években jobban betartották a böjtöt az emberek, nagypénteken több halat fogyasztottak. A kétezres évek elejétől ellaposodott ez a szokás, majd az elmúlt két évben úgy látják ismét divatba jött a böjt betartása. Halból egyébként karácsony előtt fogy a legtöbb.

Felkészülten várják a vásárlókat Tolnán és Szekszárdon a Czikk halas üzletekben szerdán és csütörtökön 8 és 17 óra,
valamint pénteken 7 és 12 óra között. A ponty kilós ára 1500 forint, a pucolásért nem számolnak fel pénzt (Fotó: Mártonfai Dénes)

A húsvét a legtöbb családban nem jelent akkora előkészületet, mint a karácsony, vagyis a lakást nem mindenki dekorálja. Főleg a kisgyermekesek készítenek tojásfát – jellemzően barkából –, kiteszik a nyuszis, báránykás, csibés figurákat. Sokan a tojásokat a gyerekekkel együtt festegetik, mintázzák.

A barka fontos húsvéti jelkép, a pálmaágakat helyettesíti, amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnap. A néphagyományban a megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat.

Miért van évente máskor a húsvét?

Hivatalos források szerint a húsvét időpontja mindig a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Húsvét sosem lehet március 22. előtt, de nem lehet április 25. után sem. Erről a bolygókhoz igazított húsvét számítási módszerről még az első niceai zsinat határozott 325-ben, és az ortodoxokon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. A húsvét meghatározására ma használt metódust, a Gergely-féle naptárreformot szabályozó kánonban (1582) rögzítették.