Meg kell őrizni Fejér megye madárinfluenza-mentességét

A madárinfluenza vírusa az Orthomyxo vírusok családjába tartozik, azon belül is az A típusba. A madárinfluenza vírustörzsek megbetegítő képességük alapján két nagy csoportba, az alacsony és magas patogenitásúak közé sorolhatóak. A legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van. A tünetek sokfélesége, bizonyos esetekben jellegtelensége miatt a betegség megállapításához speciális, a vírust vagy annak töredékeit kimutató laboratóriumi vizsgálatokra van szükség, írja a Nébih.

A tünetek tehát sokféleképpen jelentkezhetnek, de főleg a házi szárnyasok esetében, ugyanis a vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, míg a házi madarak rendkívül eltérő tüneteket produkálnak. Kezdetben jel lehet a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Figyelmeztetheti a szakembereket a csökkenő tojástermelés vagy a lelassuló testtömeg gyarapodás is. Sajnos történt már olyan is, hogy hirtelen, a legkisebb előjel nélkül érte el az állományt a bágyadtság, az étvágytalanság és a borzolt tollazat, majd ezt követően egy magas elhullási arány.

Jelenleg 213 korlátozással érintett település van Magyarországon. Ezek Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak, vagyis Fejér megye a jelenlegi állás szerint jó helyzetben van, a baromfitartó telepeken nevelkedő állományok egészségesek és korlátozás nélkül kereskedelmi forgalomba hozhatók.

A Nébih azért is helyez nagy hangsúlyt a megelőzésre, mert bár kifejezetten a házi és a vadon élő madarak betegsége ez a vírus, változékonysága okán kialakulhat egy olyan változat, mely embereket is képes megbetegíteni. A hivatal állaspontja szerint Európában csekély az esélye az emberi megbetegedéseknek, részben az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat, részben a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt.

A megelőzés, és a már esetleg kialakult fertőzés lokalizálása azonban mindenki jól felfogott egészségügyi és gazdasági érdeke. A megelőzés eszközei között sorolja fel a Nébih a vadon élő madarak távoltartását, az épületek folyamatos karbantartását, az azokon található szellőzőnyílások, rácsok, hálók rendszeres ellenőrzését. Emellett felhívja a figyelmet az állománycserék közötti időszakban elengedhetetlen istállófertőtlenítésre, a biztonságos, zárt helyről érkező ivóvíz- és takarmányellátásra, valamint a gépjárművek, szállítóeszközök, tálcák és egyéb eszközök alapos fertőtlenítésére. Mivel be lehet vinni a vírust a ruházatunkon, cipőnkön is, ezért a személyi higiénia fokozott betartása, vagyis a kéz- és lábbeli alapos tisztítása, fertőtlenítése, telepi munkaruha, illetve a látogatóknak adott védőruházat is segíthet, éppúgy, mint az állattartó telepen lévő természetes vizek, belvíz, pocsolyák, mocsarak felszámolása.

Sajnos hiába van tél, a vírus alacsony hőmérsékletben is jól érzi magát, emellett a beteg állatok nagy mennyiségben termelik a vírust, így, ha elindult egy állományon belül, akkor sosem áll meg a terjedése. A kimenetele pedig halálos, ugyanis, ha egy állat megfertőződött, az meg is fog betegedni és végül el fog hullani.