Ha internetes zaklatás ér minket, van rá segítség

Ezek manapság mind teret adnak az internetes zaklatásra. Van egy fogalom is erre, a cyberbullying, amelynek jelképes alakja Amanda Todd: a fiatal lány egy internetes ismerkedés során intim képet küldött el magáról, amellyel visszaéltek, és ő nem talált más kiutat, 2012-ben öngyilkos lett. Nem ő az egyetlen áldozata az ilyen jellegű zaklatásoknak, ezért számos kampányt indítottak már a témában, tájékoztatókkal, prevenciós előadásokkal szolgálnak a fiataloknak. Természetesen felnőttként is áldozatául eshetünk hasonló jellegű veszélynek. 

– Fontos, hogy mindenki tisztában legyen a veszélyekkel, hogy miként védhetjük meg magunkat, személyes életterünket, és ha zaklatás vagy bántalmazás áldozatává válunk, akkor merjünk segítséget kérni – hangsúlyozta lapunknak Kiss Dénes, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztályvezetője. 

A Büntető törvénykönyv rögzíti a zaklatást, mint bűncselekményt, és akár szabadságvesztéssel is sújtható. Ebbe beletartozik az internetes zaklatás is, hiszen ilyen felületeken is kaphat megfélemlítést az áldozat. Ha önkényesen beavatkoznak a mindennapi életvitelünkbe akár azzal, hogy indokolatlanul hívogatnak, vagy kéretlen üzeneteket, képeket küldözgetnek nekünk, fenyegetnek, és az illető a felszólításunk ellenére sem hagyja abba, akkor az már zaklatásnak tekinthető. A cyberbullying egyik fajtája az is, ha valakiről készül egy fotó, vagy megoszt magáról egy képet, és azt más letölti, átszerkeszti, majd küldözgeti mindenhova. A többi között megalázás, bosszantás, faji gyűlöletkeltés célja is vezérelheti a zaklatót. 

Mivel ez nem hivatalból ül­dözendő bűncselekmény, a rendőrség csak akkor indít eljárást, ha a sértett magánvádas eljárást kezdeményez, úgynevezett magánindítványt terjeszt elő, jegyzőkönyvben vallomást tesz (a magánindítványt nem vonható vissza). Fontos, hogy be tudjuk mutatni a bizonyítékokat, hogy mentsük el az üzeneteket, a képeket, a híváslistát, amelyeket a hatóság fel tud használni az eljárás során. Kiss Dénes elmondta, az internet sok mindent rögzít, látható, hogy ki mikor milyen üzenetet küldött, vagy ha egy álprofilra vonatkozik a feljelentés, akkor a szolgáltatótól a rendőrség ki tudja kerestetni, hogy ki mikor regisztrálta azt a profilt. 

A Dunaújvárosi Rendőrkapitányság 2020-ban 110, 2021-ben pedig 112 eljárást indított zaklatás miatt. A legtöbb eset volt élettársak-házastársak, családi kapcsolatok közti zaklatásról szólt. 

– A gyerekek esetében az a legfőbb baj, hogy nem tudják, hova fordulhatnak baj esetén. Megszégyenítő, bántalmazó üzenetek miatt több öngyilkosság is történt már világszerte. Legtöbbször a szülők sem tudnak arról, milyen problémával küzd a gyermek – emelte ki Kiss Dénes. Hangsúlyozta, nem szabad reagálni a fenyegetésekre, zaklató üzenetekre, törölni-tiltani kell az illetőt a közösségi platformokon. 

Ne hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy egy zaklató sok mindenre lehet képes, ezért nem szabad hagyni, hogy akár tettlegességig fajuljon a dolog, lépni kell. Segítséget akár a 116-111-es hívószámon (Kék Vonal) is kérhetnek, de forduljanak bizalommal a szülőkhöz, tanár­okhoz is ilyen esetekben.