Sötét fellegek az éjjeli város felett

Vasárnap éjjel dörgéssel, villámlással, felhőszakadással, jégesővel csapott le a városra is a vihar. Ilyenkor a legtöbb család már nyugovóra tér, csak a villámvadászok veszik kézbe kamerájukat, hogy megörökítsék az égre rajzolt fényeket. Mindannyian emlékszünk arra, amikor gyerekkorunkban azt tanították nekünk, hogy a villámlás és a dörgés között eltelt időből következtethetünk arra, hogy milyen közel, vagy épp messze jár a vihar. Ma már tudjuk, hogy ez a fény- és a hangsebesség közötti különbségből adódik. Ám az akkori emlékek, apáink, anyáink megnyugtató hangja mindig átsegített bennünket gyerekkori félelmeinken.