II. Erzsébet a legismertebb és legnépszerűbb női uralkodó

A világon, 69 éves uralkodásával a második helyen áll a 70 éve hatalmon lévő dalai láma után. Igaz, II. Erzsébet fejére csak 1953. június 2-án helyezték a brit koronát, ennek ellenére már édesapja, VI. György király 1952. február 6-án bekövetkezett halálakor ő lett Nagy-Britannia uralkodója. A szigetország törvénye értelmében ugyanis a trón nem állhat üresen, így az uralkodó halála után a trónörökös azonnal a királyi cím viselőjévé válik. Hivatalosan tehát II. Erzsébet 1952. február 6-tól az Egyesült Királyság uralkodója, attól a naptól kezdve megszólítása: Őfelsége, a királynő.

A brit királynő apai nagy­anyjának, Teck Máriának szintén az apai nagyanyja volt Rhédey Klaudia erdélyi grófnő, így ükanyjára való tekintettel, a szigetország uralkodójának magyar felmenője is van. Édesapja, Albert György yorki herceg, a későbbi VI. György brit király, édesanyja pedig a haláláig nagyon népszerű, Elizabeth Bowes-Lyon volt, aki skót arisztokrata családból származott. Erzsébetnek még egy húga született, Margaret, aki négy évvel volt nála fiatalabb.

Megkoronázása óta ő Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának, továbbá a nemzetközösségi királyságok, mint Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Grenada, Jamaica, Pápua Új-Guinea, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Salamon-szigetek, Tuvalu királynője.

A gyermekévek

Erzsébet és húga otthon tanult, szülei és nevelői felügyelete alatt. A kis Erzsébetet kezdetben történelemre, irodalomra, zenére és francia nyelvre oktatták, majd később jogra és vallástörténelemre. Kitűnően úszott, már 13 évesen megnyerte a Londoni Fürdőklub bajnokságát. Kicsi kora óta nagyon szerette az állatokat, különösen a kutyákat és a lovakat. 1944-ben kapta ajándékba a 18. születésnapjára az első corgi kutyáját, az utolsó 2018-ban pusztult el.

1936-ban felpörögtek az események a nagyapa, V. György király halálával, őt Erzsébet nagybátyja követte a trónon, aki amerikai szerelme – Mrs. Simpson – végett lemondott öccse javára az uralkodói tisztségről. Így Erzsébet édesapját 1937-ben, VI. György néven koronázták királlyá, a fiatal hercegnő pedig trónörökössé lépett elő.

A háborús évek

1939-ben a náci Németország megtámadta Lengyelországot, ezért Nagy-Britannia belépett a II. világháborúba. Azt követően a német bombázások fő célpontja London volt, ezért sok gyereket evakuáltak a fővárosból vidékre. Az uralkodói párnak is tanácsolták, hogy hagyják el Londont, mire az anyakirálynő így válaszolt: „A gyerekek nem mennek sehová nélkülem, én nem megyek a király nélkül. A király pedig soha nem fog elmenni.”

A fiatal Erzsébet első rádióbeszédére 1940-ben került sor, amikor is a brit városokból evakuált gyerekeknek üzent. Mindössze 16 éves volt, amikor 1943-ban sor került első hivatalos szereplésére: meglátogatott egy gránátos gárdaezredet. Tizennyolcadik születésnapja után kinevezték állami tanácsosnak, azt követően az olaszországi hadszíntereken járt, majd átvett néhányat az államfői feladatok közül. A II. világháború utolsó hónapjaiban Erzsébet egyre többet állt ki a nagy nyilvánosság elé, és több protokolláris feladatot is ellátott.

A trónra lépés

Még a háború alatt ismerkedett meg Fülöp görög herceggel, aki egyébként a Brit Haditengerészetnél szolgált. Szerelem alakul ki közöttük, és 1947-ben férjhez ment Fülöphöz, aki felvette a brit állampolgárságot és az anglikán hitet. A fiatalember továbbá lemondott otthoni címeiről, de cserébe megkapta az Edinburgh hercege címet. A házasságból négy gyermek született. 1948-ban Károly walesi herceg a trónörökös, majd két év múlva Anna hercegnő. 1960-ban született meg András, majd 1964-ben Edward herceg.

Édesapja halála után, 1952. február 6-án lépett Nagy-Britannia trónjára. A következő évi koronázási ceremónia volt az első olyan esemény a világon, amelyet élőben közvetítettek a televíziók. Az első naptól kezdve elkötelezetten és energikusan végzi munkáját. 1952-ben mondta el első karácsonyi beszédét a rádióban. Azóta már hagyomány, hogy a királynő karácsony első napján délután 3 órakor elmondja karácsonyi üzenetét. Uralkodásának kezdete az újítások jegyében telt, igyekezett a monarchia munkáját az emberek számára hozzáférhetővé tenni, ezért képcsarnokot nyitott a Buckingham palotában, hogy a királyi gyűjteményt bemutathassák a látogatók számára. Külföldi látogatásai alkalmával Erzsébet bevezette a különböző városi sétákat, hogy minél több emberrel találkozzon. Látogatást tett a megosztott Berlinben és Nyugat-Németországban, 52 év után ő volt az első brit uralkodó, aki német földre lépett.

Történelmi találkozók

1971-ben fogadta Hirohito japán császárt, aki a második világháború óta első hivatalos látogatását tette a szigetországban. A következő évben történelmi látogatáson vett részt a kommunista Jugoszláviában, Tito meghívására. Járt Hongkongban és a Vatikánban is, ahol találkozott II. János Pál pápával, ami szintén szenzációnak számított, hogy a katolikus egyházfő fogadta az Anglikán Egyház fejét. A rendszerváltást követően ellátogatott több volt szocialista országba, így hazánkba is 1993-ban. A következő évben Oroszország vendége volt, még 1996-ban Lengyelországot és Csehországot tekintette meg.

Kinevezte a brit történelem első női miniszterelnökét Margaret Thatcher személyében, kettőjük szívélyes találkozójára 1979-ben került sor a Buckingham palotában. Mint a hadsereg főparancsnoka, 1982 tavaszán engedélyezte, hogy a londoni kormány csapatokat küldjön a Falkland szigetekre, hogy foglalják vissza azt Argentínától. Kilenc évvel később tudtával brit csapatokat vezényeltek a Perzsa- öbölhöz, hogy csatlakozzanak egy Irak elleni harchoz.

Politikai szerepvállalása

Uralkodói szerepe inkább névleges, hiszen a parlament által kinevezett kormány irányítja az országot, de vétójoga van bizonyos törvények elfogadásánál, de Erzsébet eddigi uralkodása alatt ezzel a jogával egyszer sem élt. Ő nyitja meg a parlamenti időszakot, és nevezi ki a miniszterelnököt. Érdekes, hogy az első miniszterelnök, akivel együtt dolgozott, Winston Churchill volt, azután még 13 kormányfőt nevezett ki, a jelenlegi Boris Johnsont is beleértve.

II. Erzsébet a nemzetközösségi királyságok feje, amelyeknek az összlakossága 128 millió fő, további 37 ország, ahol nem Erzsébet a királynő – ezek köztársaságok vagy más az uralkodó – együtt a Brit Nemzetközösség tagjai.

Érdekességnek számít, hogy a világ egyetlen olyan uralkodója, aki egyszerre több országnak is az államfője.

Nincs szavazati joga, 1642 óta uralkodó nem léphet be a brit alsóházba, de ugyanakkor nem vonható felelősségre a tetteiért.

A protokoll szerint elméletben számos előjoggal rendelkezik. A gyakorlatban azonban nagyon kevés alkalom adódik, hogy ezeket érvényesíteni is tudja, ám az is igaz, hogy ezeket Erzsébet sohasem indítványozta. Tisztában van vele, hogy jogait vészhelyzetben gyakorolhatja, ő egyben az anglikán egyház feje és a fegyveres erők főparancsnoka, de csak arra van joga, hogy kihirdesse a háborút és aláírja a békét.

A tragédiák sem kerülték el

Károly trónörökös feleségének, a nagyon népszerű Diana hercegnének a halála mélyen érintette az uralkodói családot. Igaz, Diana akkor már elvált Károlytól, de Erzsébet ennek ellenére beszédet intézett a nemzethez, kiemelve a hercegnő munkásságát és érdemeit.

A 2002-es évben elveszítette húgát, Margitot, aki agyvérzésben hunyt el, valamint édesanyját is. Abban az évben ünnepelte trónra lépésének 50. évfordulóját.

Több alkalommal is nemzeti gyászt kellett elrendelnie, az Egyesült Államokban elkövetett 2001. szeptember 11-ei, valamint a Balin 2002 októberében történt terrorista támadást követően, ahol több brit és ausztrál állampolgár halt meg.

Rekordidő a trónon

2013-ben II. Erzsébet már nem vett részt a Brit Nemzetközösségi találkozón Srí Lankán, ahol Károly trónörökös képviselte a királynőt.

2015. szeptember 9-én elérte a 23 226-ik napját a trónon, ezzel ő lett Nagy-Britannia minden idők leghosszabb ideje trónon ülő uralkodója, megelőzve ezzel Viktória királynőt is, aki 1837. június 20-tól egészen 1901. január 22-ig uralkodott.

II. Erzsébet királynő az összesen 7,3 milliárd font értékűre becsült koronabirtokokat is kezeli, de ezek felett nem rendelkezhet személyesen, továbbá a birtokokból származó jövedelmét be kell szolgáltatnia a brit költségvetésnek.

Felhasznált irodalom

Carolly Erickson: II. Erzsébet – Egy királynő portréja.

Dömötör Attila – Buzek Zsuzsanna: Történelmi lexikon.

A XX. század krónikája.

https://www.vg.hu/kozelet/kozeleti hirek/93 eve szuletett a brit kiralyno 1471483/.

https://www.origo.hu/nagyvilag/nagyhasab/2016 04. 19. II. erzsebet nagy-britannia szuletesnap monarchia.html.

Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek.