Sándor Norbert

2020.09.27. 20:00

Élvezzük a levegőt, a vizet és a halakat

Sándor Norbert gyerekként kezdett el pecázni, de öt éve vált igazán szenvedélyévé a horgászás. Ez azt jelenti, hogy hetente akár háromszor is lemegy a Dunára. Úgy osztja be az idejét, hogy erre mindig jusson idő.

Kállai Félix

A gyerekek már a pecázás hívei

Adonytól Baracsig a nyílt Dunán

– Hol és hogyan szokott horgászni?

– A vadvízi horgászat az életem, és csak a Dunán szoktam pecázni. Rácalmáson lakom, felfelé egészen Adonyig, lefelé Baracsig járom a vizet. Változatosan szoktam horgászni. Szoktam feederrel békés halakra; pontyra, amurra, keszegre, márnára. De a harcsázás is nagy kedvencem kuttyogató módszerrel. Emellett pergetek is néha. Mindhez más felszerelés kell.

Megy a Sándor család horgászni. Kell ennél nagyobb boldogság?
Előtérben: Zoé és Enikő, hátul: Norbert és Anna

– Gondolom, ez jó sokba kerül. Összeszámolta már, hogy mennyi pénzt költött idáig a szenvedélyére?

– Pontosan nem, de el lehet menni ezzel a csillagos égig. Ha mindent beleveszek, akkor szerintem több millió forintnál tartok már. Ha ki szeretne menni az ember olyan helyekre, amelyek elérhetetlenek a partról, akkor szüksége van egy csónakra, ahhoz motorra. Na, ez nem két fillér. Ha bemegyek egy horgászboltba, nem bírom megállni, hogy ne próbáljam ki az újabb etetőanyagokat és más újdonságot. Gyakran 20 ezer alatt meg sem úszom. Ez sok év alatt jelentős tétellé duzzad.

– Felesége mennyit tud a milliós költekezésből?

– Voltak olyan vásárlások, amiket elfüllentettem régebben, nem tagadom. De megtaláltam a vásárlásokra a megoldást. Elmondom neki, hogy szeretném megvásárolni ezt meg azt a felszerelést, és cserébe ő is vehet magának ugyanabban az árban valamit. Jó taktikának bizonyult, így nem kell füllentenem. Legutóbb, amikor vettem drága botokat és hozzá orsókat, ő kapott egy szép kerékpárt cserébe.

Nem szoktam flancolni, klasszikus módszerrel fogom a halakat

Ezért a zsákmányért már érdemes volt csónakba ülni

– Mi volt eddig a legnagyobb fogása?

– 18 kilós tőponty volt a legnagyobb halam, amit Bölcskén fogtam este a partról. A szerelék bojlis volt, a csali pedig fűzött csemegekukorica. Nem szoktam flancolni, a klasszikus módszerrel fogom a halakat; kukorica, giliszta, csonti, ritkán gumikukorica.

A nagy fogás. Egy kapitális tőponty.

– Hogyan találja meg a jó helyeket?

– A halak ott vannak, ahol nem zavarják őket. Ha minden nap folyamatosan dobálva van ugyanaz a rész, akkor egy idő után zavarja a halakat. Nem buták, ezért odamennek, esznek, majd elmennek onnan. Sokan radaroznak, de én nem vagyok ennek híve. Úgy szoktam csinálni, hogy egy horgászbotra felszerelek egy nagyobb ólmot, kikapcsolom a csónakmotort és csak csorgok lefelé a Dunán. Folyamatosan kocogtatom az alját, amikor találok egy hirtelen törést – amikor másfél méterről lemegy hirtelen négy méterre a vízmélység –, akkor ott biztos, hogy megfordul ponty, keszeg, harcsa is akár. A márna, a paduc olyan, hogy inkább a sóderes részeken lehet megtalálni, nagyon húzós vízben. De bárhol megfordulhat minden halfaj. Ismerni kell a Dunát, és akkor az ember tudja, mit és hol keressen eredményesen.

Remek családi program

Anna és Zoé megkapták a horgászigazolványt

– Egyedül vagy társaságban szeret inkább horgászni?

– Inkább ketten-hárman szoktunk a barátaimmal horgászni. A családom is kedveli a sportot, a két kislányom is pecázik, a feleségem pedig pihen. Jó családi programnak tartom, mindannyian élvezzük a levegőt, a vizet és a halakat, tehát a természetet. Egyedül nem igazán szeretek horgászni, mert kicsit unalmas, persze ez is előfordul. Két-három napra simán elmegyek egyedül is.

Anna és a fogása

– Ilyenkor hol alszik?

– A csónakomban, a székemben. Nem teljes értékű ez az alvás, amit a szúnyogok, bogarak és vadak zaklatása között végzek. Ha az ember partról horgászik, számolni kell vaddisznóval, őzzel, rókával, hóddal és a sok kisebb rágcsálóval. Éjszaka a természet felébred, amikor én már aludnék. Mondjuk ez nagyon fárasztó, jobban elfáradok, mintha éjjel-nappal dolgoznék. Ez nem a kényelemről szól, hanem az élményről.

A vadvíz szépsége

A Dunát ismerni és tisztelni kell

– Veszélyes lehet egyedül a nyílt vízen.

– A Dunát ismerni és tisztelni kell. Hol van kőgát, hol várható örvény vagy esetleg nagyobb uszadék, de a szél erejével sem árt tisztában lenni. Például, ha a déli szél szembe fúj a Duna sodrásával, ostorozza a vizet. Ilyenkor nagy hullámok tudnak keletkezni, egy hajó közlekedése pedig tovább növeli a méretüket. Jártam már úgy ilyen nagy szélben, hogy az egyik hullámra felment a csónakom, a másikba belefúródtam. Az volt a szerencsém, hogy tudtam korrigálni a helyzetet, és ki tudtam menni a partra. Bokáig állt a csónakban a víz, mert bevertek a hullámok. Akár tragédia is lehetett volna belőle. Azóta van nagyobb csónakom.

A gyerekek már a pecázás hívei

– Az online közösségi térben is aktívan beszámol a fogásairól és a kalandjairól.

– Van egy Facebook-csoportom és egy YouTube csatornám is. A Facebookon 2300 követőm van már, ami év eleje óta gyűlt össze. Ezen a személyes horgászélményeimet osztom meg másokkal. Látják, hogy hol és mit fogtam. Nem vagyok irigy, aki akar, az horgásszon a fellelt helyeken. Szinte minden halat visszadobok, nem szeretem fogyasztani, nekem ez csak hobbi. A párom ugyan szereti, sokszor kapok is érte, hogy nem hozom haza, de amikor a kezembe fogom a halat, akkor úgy érzem, hogy vissza kell engednem. Nincs szívem megölni. Persze van itthon egy trófeám, ami egy kilenc kilós csukának a feje. Ez volt az első csukafogásom, ezért szerettem volna megcsinálni emléknek. Nem mondom, hogy nem volt finom, de inkább maradok a csirkehúsnál.

https://www.duol.hu/ahonapfogasa/

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában