A selyemfűméz nulla volt, kimaradt a vegyesvirág is

A Dunaújváros és Vidéke Méhész Egyesület elnöke, ifjabb Jenei Ferenc többször is nyilatkozott lapunknak, és egyszer sem volt derűlátó. Sőt, májusban odáig fajult a helyzet, hogy a környékbeli méheket Baranyába kellett költöztetni, mert ott volt legközelebb akácvirág.

Jenei Ferencet ismét megkerestük, abban bízva, ezúttal jó hírekkel tud szolgálni.

– Sajnos a helyzet nem lett jobb május óta, sőt, rosszabb. Végigjártuk az országot annak érdekében, hogy legyen méz. Voltunk Csongrádban, majd Nógrádban is. Ez a vándorlás nagyon komoly költségekkel, rengeteg pluszmunkával járt, de így is minden idők leggyengébb méztermése az idei. Nemcsak az akáctermés volt katasztrofális, hanem a többi is. Például selyemfűből nulla volt, a repce nem bírta a tavaszi nagy szárazságot, és kimaradt a nyári vegyes virágméz is, a napraforgó a közepesnél gyengébben hozott. Most csak abban bízhatunk, hogy a jövő évünk jobb lesz. Az elmúlt öt év amúgy is nagyon gyenge volt, de az i-re a pontot az idei esztendő tette fel. Akinek nincsenek anyagi tartalékai, azok nagy gondban vannak. Sajnos azt kell hogy mondjam, a méhészet válságba került. Megemelkedtek az árak, de ezzel nem lehet megmenteni a hazai méhészetet, hiszen ha nincs termék, teljesen mindegy mennyi az ára. Sajnos a körülmények miatt már eddig is sokan felhagytak a méhészkedéssel, és visszatértek a biztos megélhetés miatt az eredeti szakmájukba.

Ötven százalékkal nőtt az akácméz felvásárlási ára

De országos szinten is katasztrofális a helyzet. A repce mindenhol szenved a tavaszi szárazságtól, így a táblákról jóval kevesebb mézet tudtak gyűjteni a méhek. Az akáccal meg az a baj, hogy van, ahol kétszer, van ahol háromszor fagyott a virágzása idején. Baj van a méhegészségüggyel is. Szinte alig lehet valamit kezdeni az atkákkal. Ezek a kár­tevők ugyanis ma már rezisztensek a szerek egy részére. Az atkák kipusztíthatnak egy-egy családot is. Főleg a legyöngült családok pusztulnak el, ha erősek a méhek, akkor túlélik az atkafertőzést.

De nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban sem termett akácméz, ennek nyomán két hét alatt az akácméz világpiaci felvásárlási ára 50 százalékkal emelkedett – írta a Világgazdaság. Magyarország akácállományának csaknem 80 százaléka elfagyott, mivel a növény első rügye adja a nektárt, így a korai fagyok kifejezetten rosszat tettek a méztermésnek. Magyarországon van az európai akácerdők kétharmada, az elfagyott részek mellett még maradt százezer hektár akácerdő, azonban a májusi esőzések ezeken a területeken is nehezítették a méztermelők munkáját.

És ha mindez nem lenne elég, akkor még ott van a hamisított kínai és ukrán méz, ami vámmentesen jön be az országba.

Forrás: agrotrend.hu