Tévesek a fogalmaink a csendháborításról és annak törvényi szankcionálási lehetőségeiről

Mindenki számára ismert, hogy milyen az, ha a szomszéd lakásban házibulit tartanak vagy láncfűrésszel fát vágnak reggel ötkor. Azt azonban már vélhetően kevesebben tudják, hogy akik ezeket egy bizonyos határon túl végzik, szabálysértést követnek el.

Az egyik ide vonatkozó rendeletet a Polgári törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. A rendelkezések értelmében a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

A másik szabályozás, ami már a szabálysértés ellentételezését is tartalmazza, a szabálysértési törvény. A jogszabály szerint aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el. A jogszabályi szövegben viszont az nincs benne, hogy melyik az a kihágás, amelyet reggel hat és este tíz óra között nem lehet elkövetni, a csendet megzavarni csak ezeken az órákon kívül lehet.

Ez a hattól tízig dolog inkább csak az emberek fejében lévő tényállás. Ugyanis nap közben is lehet más kárára olyan tevékenységet végezni ingatlanunk területén, ami a környezetünkben élőket zavarja, akadályozza a pihenésben. Sokan ugyanis – és ez városunkban hatványozottan van jelen – a munkabeosztásuk miatt csak a nappali órákban tudnak aludni. Ilyenkor a fúrás-faragás bizony minősülhet csendháborításnak jogilag.

Mi a megoldás?

Figyeljünk oda egymásra. Talán ez a legalapvetőbb dolog. Amennyiben tudjuk előre, hogy bizonyos napokon nagyobb zajhatással járó tevékenységet folytatunk, arról tájékoztassuk a lakókörnyezetünkben élőket. Ez az érem egyik oldala. A másik, ha mi vagyunk a csendháborítás elszenvedői, akkor először személyesen keressük fel a forrást, és próbáljuk rávenni a zaj okozóját, hogy csinálja láb­ujjhegyen, de legalábbis halkabban. Amennyiben ez sokadszorra sem válik be, akkor értesíthetjük a rendőrséget. A kiérkező rendőrök először szóban figyelmeztetik a zajongókat. Ha másodszor is ki kell szállniuk a helyszínre, akkor már bírságolhatnak is. A rendőrséget akkor is meg lehet kérni a figyelmeztetésre, ha kiérkezésükkor a zaj forrása, sokszor a rendőrség megjelenésének észrevételét követően elhalkul vagy megszűnik.

Extrém példák

Mindenki találkozott már csendháborítós esetekkel, szűkebb ismeretségi körömet megkérdezve egész extrém esetek is szóba kerültek. Volt olyan, hogy a szomszédban élő fiatalok elhagyták az ingatlant két órára, de addig maximumra tekerték a hangerőt a hifin, és bömböltették a technó zenét, az alsó lakónál remegett a csillár. Ittas hőbörgés sok helyen előfordul, de hogy ezt megfűszerezzék éjszakai falfúrással, fűrészeléssel, az vélhetően ritkábban, de ilyenre is hallottam példát. Mint kiderült, a renitens lakók úgy gondolták, hogy összeszerelik, méretre igazítják és felfúrják a konyhabútorukat a helyére.