A csuda vigye el, itt a Gorsium, itt a Sárvíz, itt biztosan volt római hajós előélet!

Tác, Gorsium

– Az úgy volt, hogy van egy vízitúrás csapat… – vágott bele Major Tamás ötletgazda a történet előadásába. A több mint negyed évszázada alapított, az országos vizeket hasító Euró-vízitúra csapat túrakenusairól van szó. – Van egy szokása a túravezető csapatunknak: minden évben van egy öröm­evezés, ahol csak magunk vagyunk. 2016. március 15. előtt kérdezték a többiek, ezúttal hova megyünk, hol alszunk, mit csinálunk, mondtam, találkozzunk Székesfehérváron, a Palotai út végén, a hármas hídnál! Ez a Gaja-híd. Többen még nem eveztek ott, vagyis otthon, Székesfehérváron. Kitaláltam egy olyan túrát, amely során elindulunk a Gaján, és a Nádor-csatornán, avagy a Sárvízen leevezünk Gorsiumig. Amikor ott partra szálltunk, engem elkapott egy érdekes életérzés: a csuda vigye el, itt a Gorsium, itt a Sárvíz, itt biztosan volt római hajós előélet! Utánanéztem, és örömmel láttam, hogy Gorsiumban ott van a kikötő, a szárazdokk – mesélte. – De mégis milyen hajóval hajóztak? Pontosan abból a korból – a III-IV. századból – eredő mainzi, a Rajna-ágban megtalált lelet-együttes szolgál alapjául annak a hajónak, amit most megvalósítunk – ismertette.

9,1 méter hosszú, 1,75 méter széles, és másfél tonnás lesz az őrnaszád típusú hajó, ha ­j­­övőre elkészül

A hajó építését, a műhelymunkát önkéntesen végzik a vízitúrás csapat, illetve a Szabad Tér Egyesület tagjai, támogatók segítik őket.

Kovács Loránd Olivér, a Gorsium Régészeti Park vezetője a helyszínen, a szárazdokk közelében épülő hajó mellett beszélt a részletekről.

– A hajógerinc már elkészült, ehhez építik hozzá a hajó palánkját, később kerülnek be a bordák – magyarázta. – Az ásatások idején, amikor anno az erődfalat ásta fel Fitz Jenő, derült ki, hogy van itt egy kikötő, s van rajta egy mesterséges öböl, valamint egy szárazdokk, egy kövezett felszín, ahova ki lehetett húzni a hajókat.

9,1 méter hosszú, 1,75 méter széles, másfél tonnás lesz a kész hajó. A régész elmondta, a hajóméret a funkcióból fakadt, mindenkor aszerint tervezték, építették meg, hogy mire akarták használni. Ám az is meghatározó volt, hogy az adott folyóban mekkora merülés volt lehetséges. E két szempontrendszer határozta meg az új hajó adatait is.

– Sárvízről tudjuk, hogy nagyjából egy Duna-szélességű folyó volt, amelyen XVIII. századig dunai hajók is közlekedtek, viszont mélysége kisebb volt, nem 3-4, hanem legfeljebb 1-2 méter. Vagyis ide pici merülésű hajó dukál – mondta Kovács.

Olyan folyami hajó volt, amivel a járőrözést végezték

A 14-15 emberes evezős folyami őrnaszád épül, ez egy olyan típusú folyami hajó volt, amivel a járőrözést végezték, még kicsi vízi csatákra is alkalmas volt. Lesz is a hajó elején egy „rostra”, egy hegyes, csőrszerű rész, amellyel a korban simán felszúrtak egy ellen, betolakodó hajót a sárvízi járőrözők…

Van vízitúrás vonulata is a kezdeményezésnek.

– Szeretnénk egy római hajós világot megjelentetni: a királyok városát vízi úton összekötni Gorsiummal – mondta el Major Tamás. – Ennek során egy élő történelemórával egybefűzött kalandos vízitúrán vehetnének részt az érdeklődők, például osztályközösségek.

A hajózásra nem a most, a várhatóan januárra elkészülő hajóval lenne mód jövő év tavaszától, annak ellenére sem, hogy az épülő hajó is alkalmas lesz arra, hogy vízre szálljon. A jelenlegi vízállási sajátosságok, a mederkialakítás, illetve a hajó súlya miatt a vízi törióráknak könnyű hajótestű – ámbár római kori stílusjegyeket magán viselő – nagyméretű túrakenuk adnának hullámokon, vízen nyugvó alapot. – Korhű ruhákba öltözött kormányosok mesélik majd el a történelmet – mondta Major.