Körkörös gazdaság

– Nagyon sokan a gardróbjukban kezdhetik a takarékosságot. A Föld népessége 2000–2015 között ötödével nőtt, a világ ruhaipara ugyanebben az időben duplájára növelte termelését. A MacArthur Alapítvány kimutatása szerint a bűnös a fast fashion, vagyis a gyorsdivat: az olcsó ruhák dömpingje miatt 2015-ben csak harmad annyiszor hordtuk egy-egy ruhadarabunkat, mint tettük 15 évvel korábban, és összesen 450 milliárd dollár értékű ruhaneműt dobtunk a szemétbe. Az alapítványnál azt az üzleti modellt pártolják, ami nem a vásárlásra, hanem a kölcsönzésre épít, és a gazdaság megannyi ágazatában közelebb vihet a körkörösséghez. Ilyen lehet például az online ruhakölcsönzés, és nem kizárt, hogy inkább csak luxusholmik kölcsönzésére lesz igény.

Ami pedig az élelmiszerpazarlást illeti, felmérések szerint az élelmiszer harmada világviszonylatban veszendőbe megy. „Szeress enni, de utálj pazarolni!” hirdeti a Világ Erőforrásai Intézet WRAP-programja, vagyis a Hulladék és Természeti Erőforrások Akcióprogramja – nőszervezetekkel karöltve. Londonban 1300 éttermi konyhában alkalmazzák az okosszemétládákat, amelyek kalkulációt végeznek a pocsékolásból fakadó veszteségekről.

A fémet, az üveget gyakorlatilag a végtelenségig lehet hasznosítani, a papírt nagyjából hatszor lehet cirkuláltatni a folyamatos cellulózveszteség miatt – magyarázza Urbán Csilla környezetkutató a Körkörös remények című interjúban. – A műanyagok többségét már az első forduló után csökkentett értékűnek tartják. A PET-palackból előállított polárpulóver nem vagy csak ritkán hasznosítható újra. A nullahulladékos vagy környezettudatos életmódhoz csak át kell gondolni a szükségleteinket, amelyekhez aztán hozzásimíthatók a fogyasztási szokásaink. Az általános lakossági fogyasztás 70 százalékban impulzusvásárlás. Van módja a csapdák kikerülésének, ha például listával megyünk bevásárolni, kisebb a fölösleges költés valószínűsége. Szelektálok, és a megfelelő gyűjtőhelyen adom le a hulladékot. Amit csak lehet, komposztálok. Elromlott eszközeimet megjavítom, megjavíttatom. Felesleges tárgyaimnak új gazdát keresek, például a bolhapiacon vagy eladományozom. Piacon vásárolok, támogatom a helyi termelőket. Használt vagy újrahasznosított termékeket vásárolok. Kerülöm az egyszer használatos, felesleges csomagolásokat. Ha csak lehet, a közös használatot, a kölcsönzést választom. Nem fogadok el reklámanyagokat.

A körforgásos gazdaság eszméjét fölkaroló mozgalom arról szól, hogy a hulladék keletkezését kiküszöbölve át lehet alakítani a világgazdaságot. A körkörös gazdasági modell célja nem a növekedés megállítása, hanem az, hogy tegyünk mindenben úgy, mint valaha, amikor még harmóniában éltünk a természettel. A körkörös gazdaság voltaképpen egy álom, olyan álom, amely sokakat sarkall a jóra: kiépítése az ipari forradalomhoz fogható óriási szemléletváltást feltételez – mi már biztosan nem leszünk, amikor mindez megvalósul – véli Robert Kunzig.