Megkezdődött ma a nagyböjt időszaka

A böjti időszak nemcsak testi méregtelenítést jelent, hanem célja felkészülni a húsvétra, megtisztulva testileg és lelkileg is.

Húshagyókedd, amely 2020-ban február 25-re esik, a farsang utolsó napja, ezen a napon lehet utoljára húst enni a nagyböjt kezdete előtt. A hamvazószerda a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap, ez idén február 26-án van.

Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelölik meg. A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. Lényege Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén.

A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, az egyház arra kéri a híveket, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A modern ember nemcsak a hústól való tartózkodással böjtölhet, hanem lemondhat például a dohányzásról, az édességről, a szórakozásról is, miközben nagyobb figyelmet fordít embertársai szükségleteire.

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot jelképezi. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el nagyböjtben a szentmiséken az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése. A templomot ebben az időszakban nem díszítik virággal. Az egyház sajátosan nagyböjti szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

A böjtöt nem csak a keresztény vallások ismerik, böjtölnek a hithű muzulmánok, a vallásos zsidók, valamint a buddhizmus, taoizmus, hinduizmus hívei is.