Húsz évvel ezelőtt Dunaújváros az ország kellős közepe volt

Húsz évvel ezelőtt nem volt olyan pontja a városnak, ahonnan ne nézték volna az emberek a napfogyatkozást. Hogy Dunaújváros kiemelt helye volt az eseménynek, bizonyítja, hogy a 6-os út – akkor még nem volt meg az M6-os – mindkét irányból bedugult.

A Dunaújvárosi hírlap is beszámolt az égi jelenségről három oldalon keresztül

A József Attila Könyvtár weboldalán megtekinthetik a korabeli lapszámot.

Érdekes módon sokan nem az agyonreklámozott Balaton-partot, hanem Dunaújvárost választották a csillagászati jelenség megfigyelésének helyszínéül – Budapest nem volt benne abban a bizonyos sávban. Ezért rengetegen érkeztek a városba az ország különböző területeiről, a fővárosból is. Sőt, a külföldiek sem voltak kevesen. Lengyelországból egy egész egyetemista küldöttség választotta Dunaújvárost, de Hollandiából is jöttek vendégek.

Ami ugyancsak tény: délelőtt tíz óra után folyamatos kocsisor alakult ki a 6-os főúton – mindkét irányban. Szerencsére zavartalanul telt el ez a nap. A Dunaújvárosi Hírlap augusztus 12-én így vont mérleget:

Bűn- és egészségügyi valamint közlekedésrendészeti szempontból jórészt eseménytelenül teltek a napfogyatkozás órái a városban és környékén. Tizenegy órától minden mentőautónak az állomáson kellett tartózkodnia, és csak sürgős esethez vonulhattak ki. Ilyen hívás a napfogyatkozás ideje alatt nem érkezett a mentősökhöz. A szemészeten egy ember jelentkezett, neki panasza nem volt, de hegesztőszemüveget használt, amiről később megtudta, a védelmi előírásoknak nem felelt meg. A szakorvosi vizsgálat megállapította, nem sérült meg a „beteg” szeme.

A nagy esemény előtt fél órával a felső Duna-parton már minden jó hely foglalt volt. Az áruházak közül a Kék Duna fél egytől fél kettőig zárva tartott, és az élelmiszerboltok közül is sokan megváltoztatták a nyitvatartásukat. A városi közlekedésben a buszok folyamatosan közlekedtek, nem álltak le. A helyközi járatok vezetői viszont tovább várakozhattak, ha a jelenség egy megállóban érte őket. A Dédász Rt. azzal járult hozzá a látványhoz, hogy nem gyújtotta föl a lámpákat az utcákban. Persze a Dunaújvárosi Hírlap sem maradhatott ki a buliból. „Nézze velünk biztonságosan!” hirdette a napfogyatkozással kapcsolatos akcióját, ugyanis az ügyfélszolgálati irodában mindössze 399 forintért lehetett szűrőszemüveget vásárolni.

A Dunaferr Rt. is kiemelten kezelte az eseményt, a gyár 1999-ben volt ötvenéves, és a programsorozatába beillesztette a „Napvadászatot” is, aminek keretében volt a napfogyatkozás történetéről előadás, vetítés, játszóház, tűzrakás, légi bemutató, ejtőernyős ugrás és sétarepülés.

De hogyan készültek a dunaújvárosi emberek? Nagyon sokan jó előre megvették a szemüveget, volt, aki sajnálta, hogy nem lett munkaszüneti nap augusztus 11. Volt, aki rácalmási lakosként a Balaton-partjára utazott, voltak, akik féltek attól, hogy valami baja lesz a szemüknek, ezért úgy döntöttek, csak televízión keresztül nézik a napfogyatkozást.

Bárhogy is volt, ne feledjük: legközelebb 2081-ben lesz teljes napfogyatkozás Magyarországon, az pedig nem garantált, hogy Dunaújváros ismét benne lesz a „sávban”.

A repülőtéren

Számomra rendkívül emlékezetes az 1999-es napfogyatkozás, és nemcsak amiatt, mert az ember életében csak egyszer van, és nemcsak azért, mert Dunaújvárosban láthattam, hanem azért is, mert az egyik olyan nagy esemény volt, amire még együtt mentem el a kamaszodó fiammal, aki a tizennegyedik évéhez közeledett, utána már java részt önállósította magát. Mi a Dunaújvároshoz közeli repülőtéren több­ ezer ember társaságában éltük meg a csillagászati jelenséget. A szűrőszemüveget nagyon sokáig őriztem, nem is olyan régen dobtam ki. Most, hogy eljött a húszéves évforduló, már bánom, hogy nincs meg valamelyik fiókban.

Ritka jelenség

A teljes napfogyatkozás ritka jelenség, a részleges jóval gyakoribb. Magyarországon az 1999. augusztus 11-i előtt 1842-ben volt utoljára, és legközelebb 2081. szeptember 3-án lesz. A NASA adatai szerint Európából legközelebb 2026. augusztus 12-én lesz megfigyelhető ilyen jelenség (Spanyolország és Izland területéről), majd rögtön utána 2027. augusztus 2-án (Spanyolország és Gibraltár területéről).

A teljes napfogyatkozások nemcsak nagyon ritkák, de egy idő után ez a jelenség meg is szűnik majd. Számítások szerint 600 millió év múlva a hold olyan távolra kerül a földtől, hogy többé már nem lesz képes teljesen elfedni a napkorongot, és teljes napfogyatkozást a föld felszínéről nem láthatunk.

Kedves olvasónk, Zloch Istvánné az alábbi emlékeket őrizte meg a teljes napfogyatkozásról:

Önnek is vannak emlékei, küldje el nekünk a [email protected] email címre.

Fekete fény – Húsz éves a teljes napfogyatkozás

Helyszín: Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros (Vasmű út 12.)

Időpont: 2019. augusztus 11. vasárnap 15 óra

Augusztus 11-én a Fekete fény című kiállításához kapcsolódóan tárlatvezetéssel egybekötött vetítéssorozatot rendez a Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros szakmai partnerségben a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központtal. Az 1999-es teljes napfogyatkozás augusztus 11-én volt, a húszéves évfordulón a jelenséget rögzítő és értelmező fotók, videók, képzőművészeti alkotások készítői mesélnek a hozzá kapcsolódó élményeikről és gondolataikról.

15.00 Te hol voltál az 1999-es teljes napfogyatkozáskor? Fotó- és videó-gyűjtő akcióhoz kapcsolódó emlékmegosztó nap

16.00 Tárlatvezetés a Fekete fény kiállítás kurátorával és művészeivel

18.00 Szolnoki József: Pannon halom (1999, kísérleti film) – filmvetítés és beszélgetés az alkotóval

19.00 Így készült a Fekete Balázs Béla Stúdió fény című filmprodukciója Dunaújvárosban (1999, kollektív film) – werkfilm-vetítés és beszélgetés Kodolányi Sebestyénnel, a Fekete fény című kollektív film egyik alkotójával

20.00 Tarr Béla: Werckmeister harmóniák (2000, magyar–német–francia–olasz filmdráma) – filmvetítés