Más az érzelmi beállítottság

Férfiak és nők gondolkodásmódjukban, érzelmi életükben különböznek egymástól. Örök vitatéma: veleszületett hajlam vagy csupán nevelési kérdés? Esetleg a gének és az évszázadok során kialakult szerep indokolja az eltérést?

A nők és férfiak közötti különbség olyan téma, amelyhez szinte mindenki tud egy történetet mondani. Van, akinek először az a szinte közhelynek tűnő igazság jut eszébe, miszerint a férfiak egyszerre csak egyvalamire tudnak összpontosítani. Mások szerint pedig a férfiak soha nem találnak semmit – ellentétben a nőkkel. És persze, ha a férfiakat megkérdezzük, akkor ők a nőkre jellemző sok beszédet, vagy épp a rossz tájékozódási, vezetési képességet emelnék ki. Az érzelmek kimutatásáról már nem is beszélve. Vajon tényleg ennyire egyértelmű a két nem közötti különbség? Lehet, hogy az ember a génjeiben hordozza ezeket a tulajdonságokat?

Okok és hatások

Intelligenciatesztek bebizonyították, a nemi hovatartozás nem játszik szerepet az intellektuális teljesítőképességben. 99 százalékban a genetikai információk is azonosak a két nemnél. A férfiak és nők közti gondolkodásbeli eltérésért a hormonok és az agy a felelős.

Születés előtt

Nemtől függetlenül az első időben a magzatok agya egyforma. Ez a természet alapállása. A nyolcadik hét kezdetével azonban eltérő hormonális hatások érik őket. A fiúknál beindul az androgének termelődése. A lánymagzatok esetében a hangsúly az ösztrogéntermelésen van. Ennek hatására az agy kommunikációs területe tovább nő, amely nagyobb empatikus készséget, fejlettebb nyelvi képességet biztosít. Nem véletlen tehát, hogy a felnőtt nők kb. húszezer szót használnak naponta, míg a férfiak csupán hétezret.

Gyermekkor

A fiúk legóznak, a lányok szívesebben babáznak – tudja mindenki. Ennek oka, hogy az agy érzelmi beállítottsága egészen más a két nemnél. Ez a különbség egyéb tulajdonságokban is megfigyelhető: a leány kisbabák, például gyakrabban keresik a szemkontaktust szüleikkel. A fiúkat viszont az arcok helyett jobban érdekli a telefon, a lámpa, az ajtócsengő. Kislányok önmagukat legtöbbször a környezetük reakciója alapján ítélik meg, a fiúk ellenben gyakran semmibe veszik a szülői intelmeket. Ezek a tulajdonságok a genetikai állomány több százezer év alatt végbemenő változásaira vezethető vissza.

Serdülőkor

A pubertáskor szülőnek, gyermeknek maga a dráma. Ezekben az években a lányok agya átrendeződik: az agreszszivitást és a szexualitást befolyásoló hormon, a tesztoszteron ekkor kezd működésbe lépni. A legtöbb anyuka nehezen tűri tinédzser lánya telefon- és SMS-szenvedélyét. Pedig a szakembereknek erre is van magyarázatuk: a kommunikáció hatására a tinilányok agyában aktivizálódik a boldogságközpont. Minél intenzívebb a beszélgetés, annál több boldogsághormont termel szervezetük. A fiúknál viszont a magas tesztoszteron befolyása miatt a beszélgetés ritkán vezet eredményre. Érzelmeiket a sportban élik ki.

Partnerválasztás

Amikor a nők szerelmesek, a vérükben nagy mennyiségű oxitocin és dopamin kering. A hormonok hatására kikapcsolják a korábban jól működő védekezőmechanizmust, csökken a bizalmatlanságuk. Ha viszont egy hölgy túlzottan feszült, akkor a stresszhormon, a kortizol blokkolja az oxitocin hatását, ezért nem igényli ilyenkor a társa közelségét. A férfiaknál ellentétesen működik ez: a stressz jó hatással van szexuális vágyukra.

Anyaság

A terhesség kezdetével átalakul a női agy. A megváltozott hormonszint hatására a kismama éberen ügyel biztonságára, táplálkozására és környezetére. A szülést nagy adag bizalomgerjesztő oxitocin hormon kiáramlása indítja meg és kíséri végig. Minden érzék – hallás, érintés, látás, szaglás, ízlelés – az újszülött védelmét szolgálja. Emiatt fejlődik ki a nő agyában a jobb térbeli emlékezőképesség. A szülés után néhány órával az anyai agresszió szintén színre lép. Ez az érzés, amelyről azt tartják: hegyeket képes megmozgatni, ha a baba érdeke úgy kívánja.