Az élet szép és így kerek, ahogy van

Rövid élettörténet

Dukai László gyermekként Dunaföldváron lakott és itt járt általános iskolába, majd gimnáziumba. 13 évesen a szülei Nagykarácsonyba költöztek, mert ki akarták sajátítani a házukat a tervben lévő Duna-híd miatt, ami később nem ott valósult meg.

A történelem és matematika érdekelte igazán, de más témában is rengeteg könyvet olvasott. Egyszerre akár 6-7 könyv is kint volt nála a könyvtárból.

A történelem iránti érdeklődése a Szombathelyi Tanárképző Főiskolához vezette. Itt a hallgatói önkormányzat tagja, később elnöke lett, majd 1995-ben, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖKOSZ) egyik országos alelnökévé választották. Ekkor volt a Bokros csomag. Országos megmozdulásokat, tüntetéseket szerveztek a bevezetendő tandíj ellen.

A tanulmányait szülei finanszírozták, akik kemény munkával, éjt-nappallá téve dolgoztak a fiuk jövőjéért. A tanárképző végeztével, Édesapja betegsége miatt hazaköltözött. 2002-ben Pécsett végzett a Janus Pannonius Tudományegyetemen, mint történelem szakos középiskolai tanár és bölcsész.

2006-ig a Nagykarácsonyi Általános Iskolában pedagógusként dolgozott, ekkor Dunaújvárosba költözött és Hild József Szakközépiskolában tanított hét évig. 2013-tól napjainkig a Pannon Oktatási Központ és Gimáziumban tanít. Tanártársai, a szülők és a tanulók szeretik és tisztelik.

Hatodik ciklusát tölti Nagykarácsonyban önkormányzati képviselőként. 2002 és 2006 között alpolgármestere volt a településnek.

A sikerek nem vették el az eszét, megmaradt szerény és segítőkész embernek.

- Ilyen kerek évfordulón számadást készít az ember az életéről. Így tervezte az életét?

- Fél évszázad a történelemben sem kevés, hát még egy ember életében. Az élet pont attól szép, hogy kiszámíthatatlan és mindig újabb és újabb dolgok jönnek. Én ezeket elfogadom, mert a sors irányította így. Úgy gondolom, hogy semmi sem történik véletlenül az ember életében. A sikereket meg kell becsülni, a hibákból pedig tanulni kell. Az élet szép és így kerek, ahogy van!

- Mi az, ami kimaradt az életéből, amit szeretett volna, de nem ért el?

- Szerettem volna régész lenni. Mikor a gimnáziumban végeztem, akkor csak pár ember jutott be erre a szakra. Úgy gondolom, ez kimaradt az életemből. Ezen kívül szerettem volna a doktori címet megszerezni, de a nyelvvizsga hiánya miatt erről is lemaradtam. Ha erre nagyobb hangsúlyt fektetek, akkor ez is meg lehetett volna, hiszen mindkét diplomámat kiváló minősítéssel szereztem meg. Mindezek ellenére pozitív az életem mérlege. Boldog és kiegyensúlyozott ember vagyok!

- Mire büszke igazán?

- Leginkább arra, hogy ember tudtam maradni ebben a világban. Ezt próbálom átadni a diákoknak is. Minden gyerekhez és emberhez van egy kulcs, csak meg kell találni a megfelelő hangot. Úgy gondolom, nagyrészt sikerült. A tanulókat nem csak oktatni kell, hanem nevelni is, a szó klasszikus, emberi értelmében. Mind a három iskolatípusban, általánosban, szakiskolában és a gimnáziumban is országos döntősök voltak a diákjaim történelmi versenyeken. A Séta Aranytoll programjában is jól szerepeltek a tanulóim. 2009-ben megkaptam a Dunaújvárosi Diákönkormányzattól és az Ifjúsági, – és Sportbizottságtól az Örökmozgó díjat. Erre különösen büszke vagyok, hiszen a tanulóktól kaptam a városba költözésem után már két évvel. A legnagyobb elismerés a számomra, amikor a gyerekekkel vagy a felnőttekkel elérünk valamit, akár egy érettségit. Ilyenkor nagyon büszke vagyok rájuk és ekkor érzem igazán, hogy megérte a belefektetett idő és a törődés. Ezt nem lehet pénzben kifejezni, ezt látni és érezni kell. Ezért csináljuk, ezek a sikerek éltetnek bennünket.

- Mit tervez a következő időszakra?

- Minél több diákot szeretnék érettségire, versenyekre, az életre felkészíteni. Jelenleg is folyik a Pannon Gimnáziumban a média szakkör, amelyet Pachmann Péter televíziós szakember – aki TV2 Mokka című műsorát vezeti-irányítja. Az iskolánk vezetése ehhez mindent feltételt biztosit, a tanulók lelkesen járnak a foglalkozásokra. Hetente tart előadásokat, amelyet szeretnénk a későbbiekben kibővíteni.

Szeretnék utazni, újabb kultúrákat, embereket megismerni, a történelmükkel és a jelenükkel együtt. A magánéletben pedig szeretnék egy társat magam mellé, ez talán az ember életében az egyik legfontosabb, a bensőséges, szerető családi élet. Ez még előttem áll.

- Ezt a különleges születésnapot hogyan ünnepli meg?

- A szilvesztert a barátaim körében ünneplem, az elsejét, a születésnapomat pedig Édesanyámmal töltöm. Sajnos Édesapám és a Bátyám már nem lehetnek közöttünk. A szeretteinket addig becsüljük meg, amíg velünk vannak és fejezzük ki a hálánkat azért, amit értünk tettek!

Így született

1969 január elsején nagy hó takarta be a dunaújvárosi utakat. Ebben a zord időben érkezett Julianna a férjével a kórházba. Érezte, hogy hamarosan új életet hoz a világra. Fél négykor hangos sírás törte meg a szülőszoba csendjét. A folyosón izguló Édesapához mosolyogva közelített két nővérke tíz perc eltéréssel. Az első Julcsi érkezéséről, a második Lacika érkezéséről számolt be. Édesapja hazatérve, mindenkinek újságolta, hogy ikrei születtek. Hamarosan kiderült, hogy félreértés történt, ugyanis az első nővérke véletlenül az anya nevét mondta az Apának.