Öt éven belül az EU élmezőnyébe kerülhet Magyarország

A digitalizáció ma olyan, mint az elektromosság volt az 1910-20-as években, aki ezt nem kezeli helyén, az végleg lemarad – fogalmazott Kott Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Informatikai Kollégiumának elnöke a Világgazdaság Növekedés és digitalizáció – Befolyásos cégek, befolyásos döntéshozók című konferenciáján.

Alapvető versenyképességi tényezővé vált a digitalizáció, talán a legfontosabb tényező napjainkban – hangsúlyozta Kott Ferenc, hozzátéve, hogy a kamarában már két éve komolyabban foglalkoznak a digitalizációval.

A kamarának az a dolga, hogy a kormányzat felé a vállalkozók százezreinek véleményét tolmácsolja, emellett edukációs feladatai is vannak – ezért is tettek le az asztalra egy versenyképességi javaslatcsomagot. A szakember kiemelte,

a digitalizáció példátlan felzárkózási esély Magyarország számára, ugyanis ebben a versenyben mindenki hasonló alapokkal indulhat.

Szerinte ez a verseny a következő években jelentősen átrendezheti a nemzetgazdaságok közötti erőviszonyokat. Az alacsony bázis miatt kihagyhatunk evolúciós lépéseket, egyből a legfejlettebb megoldásokat vezethetjük be – tette hozzá.

A 2016-os adatok szerint több mutatóban az utolsó harmadban volt Magyarország, sőt, olyan mutató is van, amelyben utolsók vagyunk. Tehát bőven van előrelépési lehetőség – fogalmazott Kott Ferenc. Úgy vélte, a digitalizáció révén történelmi lehetőség előtt áll Magyarország, ezzel kapcsolatban példaként Németországot említette, ahol az 50-es években az ipart a nulláról húzták fel.

Ha nagyon alacsony bázisról indulunk, akkor rövid időn belül nagy eredményeket lehet elérni – hangsúlyozta az MKIK Informatikai Kollégiumának elnöke.

Kott Ferenc az alacsony bázisra hozott is néhány példát: például az ipar 4.0-hoz belépőnek tartott ERP használatot 2015-ben a kkv-k csupán 15 százaléka alkalmazta, miközben az uniós átlag 34 százalék. 2016-os adatok szerint honlappal a magyar kkv-k 67 százaléka rendelkezett az uniós 77 százalékkal szemben.

Előadásában szólt a gazdaság digitalizációjának várható makrogazdasági hatásairól is:

a béremelkedésről,

a munkaerőhiány csökkentéséről,

az exportnövelésről,

a fekete és szürkegazdaság csökkentéséről,

a hazai IKT-cégek piaci lehetőségeinek növeléséről,

illetve az adó- és járulékbevételek növekedéséről is.

Határozott és jól megtervezett kormányzati intézkedésekkel

reális célkitűzés, hogy Magyarország digitális fejlettségben a 2020-as évek elejére az Európai Unió tíz legfejlettebb tagállamához tartozzon

– véli Kott Ferenc. Hozzátette, hogy az MKIK eddig is elkötelezett volt a magyar gazdaság digitális fejlesztésében, ezt bizonyítja a kamara által vezetett Modern Vállalkozások Programja (MVP) is, amely 2015-ös indulása óta már több mint 12 ezer kkv-t segített az infokommunikációs eszközök használatában és a digitalizáció előnyeinek megismerésében.