Pesszimizmusból jók vagyunk

Euroszkepticizmusért sem kell a szomszédba mennünk: az emberek 40 százaléka semlegesen, 18 százalékuk pedig negatívumként tekint EU-tagságunkra. Az uniós intézményekben azonban még így is jobban bízunk, mint saját döntéshozóinkban, a lista végén a magyar politikai pártok állnak.A magyarok alig több mint fele elégedett saját élete alakulásával, míg az EU tagországaiban ennek aránya 80 százalék - derül ki az európai közvélemény változásait 1974 óta nyomon követő Eurobarométer felméréséből. Duránszkai Gábor, a magyarországi kutatást végző TNS Hungary ügyvezető igazgatója elmondta: bár Románia és Bulgária polgárainak hangulata még ennél is rosszabb volt 2007 őszén, a jövőbeli várakozásokat tekintve már listavezetők lettünk. Honfitársaink csaknem fele (47 százaléka) nem vár javulást, és jelentős (38 százalék) azok aránya, akik szerint tovább fognak romlani kilátásaik. A hazai gazdaság és foglalkoztatottság helyzetéről csak a válaszadók 8-8 százaléka fogalmazott meg pozitív véleményt. Nem meglepő, hogy politikai nézeteket tekintve az adatok jelentős szórást mutatnak: Magyarország gazdasági helyzetét több mint háromszor annyi baloldali megkérdezett (15 százalék) ítélte meg pozitívan, mint ahány jobboldali (négy százalék). Összességében mindössze az emberek 12 százaléka érzi úgy, hogy jó irányba haladnak az ország dolgai. Az unió gazdasági helyzetét firtató kérdésekben a magyarok semmivel sem voltak borúlátóbbak, mint más ország lakói. Arra a kérdésre viszont, hogy származik-e előnyünk az EU-tagságból, honfitársaink csupán 42 százaléka adott igenlő választ, s ezzel az uniós ranglista utolsó harmadában foglalunk helyet - tudtuk meg Duránszkai Gábortól. Az elégedetlenek aránya 2006 óta folyamatosan növekszik, de a magyarok az EU átlagánál jobban bíznak az uniós intézményekben, és jóval kevésbé a nemzeti kormányban és a politikai pártokban. A fél évvel korábbi felméréshez képest számottevően romlott a rendőrség megítélése: tíz százalékponttal 47 százalékra nőtt azok aránya, akik határozottan kijelentik, hogy nem bíznak a rendőrségben. A kormány és a parlament iránt csak a válaszadók ötöde viseltetett bizalommal. A legnagyobb arányú bizalomvesztést a politikai pártok könyvelhették el: a válaszadóknak csak 8 százaléka előlegezte meg a bizalmat.