Nyugalom előlegből

A 2007. végi, ezer fő megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérés - amelyet az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet készített a Volksbank megbízásából - mellbevágó adatokat közölt az időskorra való felkészülés mai valóságáról. A hazai nyugdíjrendszerben az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások ugyanis megnövelték az egyén felelősségét az időskori anyagi biztonság megteremtésében. Eszerint kiemelt szerephez jut az öngondoskodás, vagyis az, hogy az állampolgárok anyagilag tudatosan készüljenek nyugdíjaskorukra, és ne kizárólag az állami ellátásra számítsanak. Ennek megfelelően az 1997-ben kialakított hárompilléres nyugdíjrendszertől - a nyugdíjrendszer hiányának csökkenése mellett - a tőkepiacok élénkülését és az egyéni érdekeltség növekedését is várták. A reform óta eltelt tíz év tanulságai alapján azonban az elemzők szerint megállapítható, hogy az átalakítás nem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. A magán-nyugdíjpénztárak hozamai elmaradtak a remélttől, és az a feltételezés sem igazolódott be, hogy az új rendszer eredményeképpen nemzetgazdasági szinten több megtakarítás fog keletkezni. Mint a felmérésből kiderült, az aggodalom nagyon is jogos. A 18 és 59 év közötti lakosság egyharmada saját bevallása szerint sehogyan sem készül nyugdíjaskorára, a másik harmada tagja önkéntes nyugdíjpénztárnak vagy rendelkezik egyéb nyugdíjcélú megtakarítással, és ugyanennyien tervezik, hogy ha másként nem tudnak megélni, a nyugdíj mellett dolgozni fognak. Harmincöt százalék nyilatkozott úgy, hogy takarékoskodik, pénzt tesz félre, 8 százalék pedig a gyerekei segítségére is számít.

Általános probléma, hogy a lakosság nem kellően tájékozott a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. A válaszadóknak csak 40 százaléka ismerte pontosan a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és azzal is csak a kérdezettek fele volt tisztában, hogy a munkáltató magasabb járulékkulcs mellett fizet nyugdíjjárulékot a munkavállalónál. A tájékozottságot mérő kérdésekre általában az idősebbek, a magasabb jövedelműek és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők válaszoltak nagyobb arányban helyesen. A lakosság megtakarítási és eladósodási hajlandóságára vonatkozó kérdések kapcsán kiderült, hogy csak minden ötödik háztartás tudott megtakarítani az elmúlt évben, ami alacsonyabb arány a korábbi évekhez képest, és a kiigazító kormányzati csomag jóléti hatásaival, valamint a felerősödő inflációval magyarázható. Megfigyelhető az is, hogy a megtakarítás erősen függ a háztartás jövedelmi helyzetétől. A legjobb helyzetű háztartások körében csaknem hatszoros a megtakarítók aránya a legrosszabb helyzetűekhez képest. Ezzel szemben a háztartások több mint felének van tartozása. Komoly veszélyekre figyelmeztet viszont a rejtett gazdaság és megtakarítások közötti fordított összefüggés. A jövedelmüket zsebbe vagy számlára kapó dolgozóknak ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai, és általában kevésbé igyekeznek felkészülni a nyugdíjaskorra, így nyugdíjba vonulásukkor valószínűleg anyagi problémákkal kell majd szembenézniük.

Általános probléma, hogy a lakosság nem kellően tájékozott a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. A válaszadóknak csak 40 százaléka ismerte pontosan a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és azzal is csak a kérdezettek fele volt tisztában, hogy a munkáltató magasabb járulékkulcs mellett fizet nyugdíjjárulékot a munkavállalónál. A tájékozottságot mérő kérdésekre általában az idősebbek, a magasabb jövedelműek és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők válaszoltak nagyobb arányban helyesen. A lakosság megtakarítási és eladósodási hajlandóságára vonatkozó kérdések kapcsán kiderült, hogy csak minden ötödik háztartás tudott megtakarítani az elmúlt évben, ami alacsonyabb arány a korábbi évekhez képest, és a kiigazító kormányzati csomag jóléti hatásaival, valamint a felerősödő inflációval magyarázható. Megfigyelhető az is, hogy a megtakarítás erősen függ a háztartás jövedelmi helyzetétől. A legjobb helyzetű háztartások körében csaknem hatszoros a megtakarítók aránya a legrosszabb helyzetűekhez képest. Ezzel szemben a háztartások több mint felének van tartozása. Komoly veszélyekre figyelmeztet viszont a rejtett gazdaság és megtakarítások közötti fordított összefüggés. A jövedelmüket zsebbe vagy számlára kapó dolgozóknak ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai, és általában kevésbé igyekeznek felkészülni a nyugdíjaskorra, így nyugdíjba vonulásukkor valószínűleg anyagi problémákkal kell majd szembenézniük.

Általános probléma, hogy a lakosság nem kellően tájékozott a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. A válaszadóknak csak 40 százaléka ismerte pontosan a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és azzal is csak a kérdezettek fele volt tisztában, hogy a munkáltató magasabb járulékkulcs mellett fizet nyugdíjjárulékot a munkavállalónál. A tájékozottságot mérő kérdésekre általában az idősebbek, a magasabb jövedelműek és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők válaszoltak nagyobb arányban helyesen. A lakosság megtakarítási és eladósodási hajlandóságára vonatkozó kérdések kapcsán kiderült, hogy csak minden ötödik háztartás tudott megtakarítani az elmúlt évben, ami alacsonyabb arány a korábbi évekhez képest, és a kiigazító kormányzati csomag jóléti hatásaival, valamint a felerősödő inflációval magyarázható. Megfigyelhető az is, hogy a megtakarítás erősen függ a háztartás jövedelmi helyzetétől. A legjobb helyzetű háztartások körében csaknem hatszoros a megtakarítók aránya a legrosszabb helyzetűekhez képest. Ezzel szemben a háztartások több mint felének van tartozása. Komoly veszélyekre figyelmeztet viszont a rejtett gazdaság és megtakarítások közötti fordított összefüggés. A jövedelmüket zsebbe vagy számlára kapó dolgozóknak ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai, és általában kevésbé igyekeznek felkészülni a nyugdíjaskorra, így nyugdíjba vonulásukkor valószínűleg anyagi problémákkal kell majd szembenézniük.