2011.03.31. 12:34
Óvd az erdőt!
Nem emlékszem, mikor szerettem bele az erdőbe, de az érzés ma is hatalmában tart. Imádom a fegyelmezett tölgyeseket, a bohém vegyeseket, de kedvelem a titokzatos homályba burkolódzó ősfenyveseket is.
Lehet ebben valami atavisztikus, hiszen az ember számára az erdő természetes életteret jelentett, amely előbb otthont és élelmet, később tüzelőt, épületfát biztosított. A társadalom egy jelentős része azonban mára végleg elszakadt az erdőtől, civilizációs rohanása során többnyire csak az aszfaltcsíkot használja. Bármilyen nehezen elképzelhető, vannak, akik életükben nem kirándultak, akik számára a kocsányos tölgy egy cukrászsütemény fantázianeve. Őket, másként gondolkodókat csak sajnáljuk, mert kizárják magukat az erdő varázslatos világából. Vannak azonban olyanok, akik ugyan járják az erdőt, de inkább ne tennék, mert lépten-nyomon találkozunk látogatásuk nyomaival. Rájuk, szemetelőkre haragszunk, ugyanakkor bizakodunk, hogy a jó példák hatására egyre többen térnek a helyes ösvényre. És végül, vannak olyanok, akiknek lépteit gonosz szándék, sötét gondolatok irányítják az erdőbe. Ez utóbbiaktól különösen kell óvni az erdőt, mert ha rajtuk múlna, hamar tar világban élnénk.
