Óvja gyermekét a zaklatóktól!

AGRESSZIÓ

Zitához azzal fordult a tinédzser lánya, hogy az egyik közösségi oldalon egy ismeretlen naponta goromba hozzászólásokat fűz a képeihez. Bár a problémát hamar megoldották a profi l privátra állításával, Zitát ez az eset ébresztette rá arra, hogy sosem beszélgetett el a lányával a biztonságos internethasználatról.

Virtuális csúfolódás

Akkor beszélünk online zaklatásról, ha valakit folyamatos verbális agresszió ér. Ez lehet felkavaró tartalmú anonim üzenet, rosszindulatú pletyka, egy, a másik lejáratására indított blog, de ide tartozik a személyes fiókba való belépés vagy a virtuális térben történő kirekesztés is. Az ilyen jellegű agressziót érzelmileg hasonlóan éljük meg, mint ha a közvetlen fizikai környezetünkben történne, ugyanakkor az időben és térben kiszámíthatatlan volta súlyosbítja a helyzetet. Az áldozatban tárgy nélküli félelem alakul ki, hiszen sokszor nem is tudja, hogy ki zaklatja.

A bántalmazó is lehet áldozat

A szülők számára kihívást jelenthet a gyerekeik megvédése, mert a mai fiatalok számára az online térben való jelenlét teljesen természetes. Úgy kell őket szocializálni, hogy megtanulják a jelszó fontosságát, a webkamera és a közösségi oldalak felelősségteljes használatát. Ha pedig zaklatni kezdik őket, fontos, hogy jelentsék ezt a szülőnek vagy bárki másnak, akiben megbíznak. Erősíteni kell a fiatalok önbecsülését, hogy ne hagyják magukat ilyesmivel gyötörni, hiszen bizonyos értelemben a zaklató maga is áldozat, akinek súlyos személyiségproblémái vannak. Ezek a gátlásos, szorongó személyek anonimitásba burkolózva próbálnak kompenzálni, és úgy gondolkodnak, hogy ha már nem szeretik őket, akkor legalább féljenek tőlük, ezért többnyire a fiatalabbat és a gyengébbet bántják.

Biztonsági előírások

Az online térben zajló támadások azért is rendkívül ártalmasak, mert célzottan ott történnek, ahol a napjainkat töltjük. Otthon, a munkahelyen és az iskolában egyaránt kerülhetünk kínos helyzetbe „rosszakaróink” megosztásai miatt. Hogy ne váljunk célponttá, érdemes odafigyelnünk arra, hogy milyen adatokat teszünk közzé a közösségi oldalakon, és erre meg kell tanítani a gyerekeket is! Amit megosztunk, az mások számára is hozzáférhetővé válik, a közzététel pedig egyfajta hozzájárulás, ezért mindig gondolkodjunk, mielőtt felteszünk valamit a netre! Egy felszabadult pillanatban készült, előnytelen fénykép, videófelvétel később kárunkra lehet. Mindig ügyeljünk a jelszavunkra és az adatvédelmi beállításokra is! Adatainkat, képeinket ne tegyük nyilvánossá, hiszen minden közösségi oldalon szabályozhatjuk még a láthatóságot, a hozzáférést is. Fontos, hogy ne kattintsunk rá minden hírre és megosztásra, hiszen onnantól kezdve egy kellemetlen videó a nevünk alatt futhat tovább. A hozzászólásoknál, a fórumokban is legyünk óvatosak! Ne menjünk bele internetes szóváltásokba, intim képeket pedig soha ne osszunk meg magunkról, akkor sem, ha nem látszik az arcunk! Böngészésnél használjunk inkognitómódot: nem tartozik senkire, hogy milyen oldalakon és hol internetezünk! Ha valaki zaklatóan, bántalmazóan lép fel velünk szemben, tiltsuk le, és jelentsük a személyét az oldal üzemeltetőinek, szükség esetén a rendőrségnek!

Így védheti meg a gyermekét

• A kisebb csemetével beszélgessen az életről, az érzéseiről, az internetes világról, a mesékről. Bármiről, csak kommunikáljanak!

• El kell érni, hogy a lurkó felismerje a vészhelyzeteket, és merjen jelezni, segítséget kérni.

• Állítson fel korlátokat! A számítógépes játékok hasznosak is lehetnek, hiszen versenyhelyzetet teremtenek, fejlesztik a problémamegoldó képességet. Ugyanakkor legyenek szabályok, amelyeket következetesen be is tartat.

• Túl azon, hogy felkészíti a kicsit az internetes világ veszélyeire, egyéb védelmi eszközöket is igénybe vehet a szülői kontroll erősítése érdekében. Ilyen például a Google szülőbarát keresőprogramja.