Egy régi filmszínház

Akadnak még enervált próbálkozások néhány kereskedelmi csatornán bugyuta vetélkedőkkel és még bugyutább valóságshow-kkal, de ahogy a filmnézést a letöltés és a stream, a nyomtatott sajtót az online magazinok, úgy a televíziós műsorok egy részét a youtuberek váltják le. Vagy mondhatjuk úgy is, videóbloggerek, esetleg még csúnyábban: influencerek.

A kifejezés főleg azért csúnyácska, mert egy minőségi szempontból kommersz dolgot hív fel a tudatban, hiszen az ambiciózus alkotók mellett már mindenki videókat gyárt, akinek van egy kamerája otthon. Tájékozódni nehéz ebben a közegben, főleg megtalálni az igényes tartalmat (ez ugyanis nem mindig van összhangban a megtekintéssel vagy a feliratkozószámmal), de a kitartó netezők igazi tehetségekre is találhatnak. Pont, mint a Retro­shock esetében.

A Retroshock egy „romos filmszínház”, amely szórakoztatóbbnál szórakoztatóbb módon mutat be főleg ősrégi és főleg horrorfilmeket. Akinek a gyomra nem bírja az ilyesmit, ne ijedjen meg, nem sok félnivaló van a ´60-as évekből származó, a mai általános iskolások farsangi jelmezének színvonala alatt teljesítő békaembertől. Persze poénkodni mindenen lehet, pláne, ha a 21. századi ember csúcstechnológián pallérozott elméje a modernizáció szemüvegén keresztül nézni a bugyután bukdácsoló vízi szörnyeket és sikoltozó szép nőket. Itt azonban jóval többről van szó. A csatorna készítőjének humora finoman csiszolt, mindenféle obszcenitás nélkül vicces, ami a fiatalok közt igazán nagy kincs. Valamennyi művéhez a szellemes narráción kívül elég súlyos, mély, de magas szinten megfogalmazott kritikát fogalmaz meg a társadalmat és az egyént érintő valamennyi kérdésről. Vannak olyan, a fő vonulattól eltérő videói is, amik kizárólag ilyen témákat boncolgatnak úgy, hogy attól a néző konkrétan libabőrös lesz.

A csatornának a magas szintű kommunikációs és fogyaszthatóan szerethető kulturális hatásán túl van még egy nagy pozitívuma. Annak ellenére, hogy a nézettséghez, így az abból fakadó bevételhez sajnos nem szükséges a kemény befektetett munka, nem ad alább videói minőségéből. Saját intrót, animációkat, keretet készít, képi és hangminősége kiváló. Ja, és hiába élünk egy exhibicionista világban – ő arctalan. Csak a hangját kapjuk.