Játékos segítség volt az iskolakezdéshez

Számtalanszor megírtuk a DH-ban, ezért kicsit sajátunknak is érezzük a sikert: rengeteg tanszert ajánlottak fel jószándékú emberek, helyi cégek, üzletek  a rászoruló családoknak. Sikeres volt a börze, fél  óra alatt elkelt minden, csak a tankönyvek maradtak az Útkeresés Segítő Szolgálat bázishelyén, a Bartók utcában. A szülők örültek az ajándékba kapott holmiknak - ennyivel is könnyebb az iskolakezdés -, a gyerekeket viszont a tanszereknél jobban vonzották a játék- és sportlehetőségek, kézműves foglalkozások. A repertoár gazdag volt - igazi játékos fesztiváli hangulat uralta a szolgálat udvarát.

A nyitáskor, reggel kilenc órakor ostrom szerűen szállták meg a szülők és a nebulók az Útkeresés Segítő Szolgálat bázis épületének belső előterét, ahol a tanszerek sorakoztak asztalokon. Pillanatok alatt elkapkodták a szolgálathoz bevitt, adományként felajánlott holmik javát. A táskák, tolltartók, ünneplő ruhák, körzők, vonalzók pillanatok alatt elfogytak  ezekből a holmikból minden mennyiség elfogyna, mondják a dolgozók. Tapasztalatból tudják.

 Kissné Fekete Éva intézményvezetőtől tudjuk, hogy számos cég melléjük állt, támogatta a rendezvényüket, így a használt tanszereken kívül rengeteg  új holmit is fel tudtak ajánlani a szülőknek. Mi több, a versenyek győzteseit márkás tolltartóval jutalmazhatták.
 Nyitás után egy órával már csak a könyvek, munkafüzetek, kifestők  maradtak a tanszerakció helyszínén, minden más elfogyott. A maradék tankönyvekért viszont még szeptemberben is mehetnek   a szülők, úgyis az iskolakezdési után derül ki, mire lesz  szüksége a gyereknek.

A gyerekeket a játék és a kézműveskedés sokkal jobban érdekelte, mint a tanszerek, ezért ők nem az épületet, hanem az udvaron felállított sátrakat rohamozták meg. Mint kiderült: imádják ezt a rendezvényt, ezen a napon a pártfogoltakon kívül mások is szívesen térnek be kézműveskedni, játszani. Versenyre is keltek egymással:   pingpongban, kosárra dobásban, csocsóban mérték össze erejüket, ügyességüket. Népszerű volt az aszfaltrajverseny is, az épület körüli járdát színes fák, halak, madarak, napocskák díszítették rövid idő leforgása alatt.

A szülők is örömmel csatlakoztak a nabulókhoz, egy apuka például   a kislányával ügyeskedett, mert együtt könnyebb volt elérni, hogy a készülő hengeres tolltartót körkörösen díszítő fonalszálak tökéletesen simuljanak egymáshoz. A kamaszoktól megtudtuk azt is, hogy a  gyöngyfűzés már nem annyira menő, úgyhogy színes textilszálakból fonták a karkötőket, nyakláncokat. Rozonics Patrícia  aki egyébként adósságkezelő szakemberként dolgozik az útkeresőknél, ezúttal  kézműves szappan reszelékéből gyártott egyedi szappanokat a lányokkal. Mellette köveket díszítettek és képeket készítettek szalvéta technikával. A sátraktól  nem messze nagy tornatermi szőnyegeken másztak, játszottak a csöppségek, az arcfestő pedig tigrisekké, rózsa arcú királylánnyá varázsolta a lányokat, a fiúkból pedig  Batman és oroszlán lett néhány órára.
 A gyerekek futkároztak az udvaron, néha megálltak és elmajszoltak egy-két süteményt, ittak egy szörpöt  aztán  folytatjtk a játékot. A végén kifáradva, jóleső érzéssel huppantak le, hogy megnézzék a Gárdonyi iskola táncosainak két duettjét, és meghallgassák a Csiporka-mesét.

Az intézményvezetővel közösen próbáltuk kiszámolni, hányadik alkalommal rendezték meg most a nyárbúcsúztatót, milyen kort érhetett meg a népszerű fesztivál. Lehet, hogy jubilálnak? De sajnos nem jutottunk végeredményre. Az biztos  - mondta Kisnné Fekete Éva -, hogy a rendezvény sokkal idősebb tízévesnél. Ugyanis annak idején még családsegítőként honosították meg, aztán gyermekjóléti szolgálatként is ávették, és most útkeresést segítőként folytatják a hagyományt.