Bérek: ha nem nő a bruttó, csökken a nettó

Mindezt az idei, személyi jövedelemadót érintő változások indokolják. A versenyszférában ugyanakkor nemhogy 20 százalékos béremelésre nincs lehetőség, a talponmaradásért és a leépítések elkerüléséért küzdenek a cégek, szögezte le Fitos Szilárd adószakértő.

- A személyi jövedelemadó kulcsa ugyan 16 százalék maradt, az adójóváírás azonban megszűnt, bruttósítás pedig csak 2 millió 424 ezer forint éves jövedelemszint fölött van, teljes eltörlése ugyanis jelentős adóbevétel-csökkenéshez vezetett volna - sorolta az idei változásokkal kapcsolatos tudnivalókat Fitos Szilárd adószakértő a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége regionális képviseletének információs rendezvényén, majd egy példán szemléltette mindezt.


A 100 ezer forintos bruttó bér adóalapja tavaly a bruttósítás következtében 127 ezer forint volt, ennek kellett a 16 százalékát venni, ami 20 ezer 320 forint volt. Ha ebből kivontuk a 12 ezer 100 forint adójóváírást, jött ki az szja összege, ami tavaly 8220 forint volt. Idén, az új szabályok alapján, ugyanakkora bruttó bér esetén - mivel a bruttósítás ebben a kategóriában megszűnt - 100 ezer forint az szja-alap, aminek a 16 százaléka 16 ezer forint. Ebből azonban most már nem jön le az adójóváírás, az szja tehát 7780 forinttal több a tavalyinál. S emellett egy százalékkal 7 százalékra emelkedett az egészségbiztosítási járulék is. A 2011-es 74 ezer 280 forintos nettó kereset tehát idén 8780 forinttal 65 ezer 500 forintra csökken, ha a bruttó bér változatlan marad.

- Azoknál, akik ennyi pénzből élnek, ez hatalmas összeg - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: a nettó fizetések béremelés nélkül a 210 ezer forint alatti bruttó keresetek esetében csökkenni fognak. Minél kisebb a fizetés, annál nagyobb mértékben. - A csökkenés megakadályozása érdekében a kormányzat próbálja béremelésre ösztökélni a munkáltatókat. Ehhez azonban az alacsonyabb béreknél 20 százalékot meghaladó, a 100 ezer forint fölötti keresetek esetében pedig folyamatosan csökkenő, de bőven 10 és 20 százalék közötti béremelésre lenne szükség. A cégek többsége azonban erre nem képes.

Persze, ebben az esetben sincs minden veszve, azon társaságokat ugyanis, amelyek részt vesznek a nettó kereset megőrzése elnevezésű programban, 2012-ben kompenzálja a kormányzat, azaz a béremelés költségeit 5 százalékra csökkenti számukra. Tehát például egy 20 százalékos béremelés 15 százalékát a vállalkozás visszakapja a költségvetéstől.

- A kérdés: mi lesz 2013-ban? - vetette fel Fitos Szilárd. - A munkaadók attól félnek, a 20 százalékos béremelés többletterhe akkor már a nyakukon marad, ám nincsenek olyan versenyhelyzetben, hogy elbírják ezt.

A kormány azon cégek számára, amelyek az 5 százalékos emelést sem képesek vállalni, egyéb megoldásokat is kidolgozott, ám a társaságokat semmi nem kötelezi béremelésre.- És akkor eddig csak a nettó bérek szinten tartásáról beszéltünk - jegyezte még meg Fitos Szilárd. - Ahhoz ugyanis, hogy a nettó bér 3-4 százalékkal, azaz legalább az infláció mértékével növekedjen, az alacsony keresetűeknél 30 százalékot megközelítő béremelésre lenne szükség...


2012-ben 2 millió 424 ezer forintos éves bruttó jövedelem fölött visszajött a bruttósítás, itt újra 27 százalékos a szorzó, azaz a havi jövedelem 202 ezer forint fölötti része 20 százalékos szja-val adózik, magyarázta az adószakértő.