Médiapiac és gazdaság - Bizakodásra nincs okunk

Korábban már beszámoltunk a szerdán záruló Médiapiac 2011 konferencia nyitó előadásáról, melyben lapcsoportunk ügyvezetője, Kázmér Judit az aktuális nemzetközi és hazai piaci trendek alapján próbálta felvázolni a sajtó számára lehetséges továbblépési irányokat.

Az alábbiakban a Hotel Pelionban megtartott konferencia két további előadásáról olvashatnak részletesebben, melyek a médiapiac helyzete mellett az ország általános gazdasági helyzetét is érintették. Ahogy Kázmér Judit, ők is úgy látták, hogy sok jóra nem számíthatunk.

Kozák Ákos, a GFK Hungária ügyvezető igazgatója azt vizsgálta, várható-e a fogyasztásnak olyan növekedése, ami javítaná a média működéséhez alapvető forrást biztosító reklámpiac helyzetét. A szakértő szerint nemhogy növekedés, inkább még további csökkenés várható a negatív fogyasztói várakozások miatt. A lakosság közel fele a 11,5 százalékos munkanélküliségi ráta további növekedésére számít, a háztartásokban valós közelségben megjelent a munkanélküliséggel való fenyegetettség, ami a fogyasztás mérséklésére ösztönzi az érintetteket. Ez olyan területeken is megjelenhet, mint a nemrég optimistára váltó autópiacnál, ahol a márciusi adatok szerint nem sok jóra számítanak továbbra sem. Ezt látni akkor is, ha valaki végigmegy a pesti utcákon, ahol szinte megszűntek a forgalmi dugók a kevesebb autós miatt.

A fogyasztói várakozásokat vizsgálva az emberek többsége az árak emelkedésére, a megkérdezettek csaknem kétharmada a reáljövedelem csökkenésére számít, ennek megfelelően csökkent a vásárlási hajlandóság, ami nem segíti a gazdaság fejlődésének a beindulását - hangsúlyozta Kozák Ákos.

Az istennek sem akar többletfogyasztásra költeni senki, még az sem, akinek több lett az utóbbi hónapokban lezajlott jövedelemadó-változások eredményeként - állította a kutató. A felméréseik szerint azok a kevesek, akik ebbe a körbe tartoznak, inkább adósságaik előtörlesztésére, takarékoskodásra fordítják a pluszforrásokat. Akinek meg nincs pénze, annak nincs is miből növelni a fogyasztást. Kozák szerint összességében elmondható, hogy a vásárlók későbbre halasztották a vásárlói aktivitásukat, és még egy ideig várni kell ennek a trendnek a megváltozására.

Hasonló eredményre jutott Gulyás János, a MEC Magyarország vezérigazgatója, aki a reklámpiac alakulását vizsgálta. Mint elmondta, a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a GDP 11,5 százalékát kitevő reklámpiac élesen reagál a GDP változásaira, annak növekedését, még inkább csökkenését egyaránt követi. Amennyiben a GDP stagnál, a reklámköltés csökkenni kezd. Ez eddig nálunk is így volt. A több éve zajló válság Magyarországon a média különböző szektorai közül a televíziókat viselte meg legkevésbé, gyakorlatilag szinten maradtak a bevételeik. A nyomtatott sajtó bevételei a 2008-as eredmények 53 százaléka körül alakulnak, hasonló a visszaesés a rádióknál, és a közterületi reklámok is egyharmaddal visszaestek. Az internetnél tapasztalható 12 százalékos növekedés jó hír, de abszolút értékben ez csak a nyomtatott sajtónál elszenvedett veszteség hét-nyolc százalékát pótolja vissza. Összességében a 2008-as 220 milliárd forintról az idén 154 milliárdra csökkenhet a hirdetési piac nagysága. Ám ez mind nem elég, a kutató szerint bizakodásra továbbra sincs sok okunk. Mint mondta, hungarikumnak tekinthető, hogy miközben a nemzetközi trendek szerint már nálunk is meg kellene indulni a növekedésnek, továbbra is szűkülésre számíthatunk.

A Médiapiac.com szerkesztőség szervezésében zajló konferencia szerdai zárónapján több más mellett szó lesz az új internetes megjelenítő szabványokról, az online marketingben nyíló lehetőségekről, a webes megjelenés hatékonyságának növeléséről, az internetes közösségi média vásárlói döntéseket befolyásoló szerepéről, a mobil platformok terjedéséről és a hagyományos sajtó előtt álló továbblépési lehetőségekről.