Hiába nyert a Dunaferr, nem jutott tovább az EHF Kupában (+Képgaléria)

 Dunaferr SE - Tatran Presov 23-22 (14-10)
Dunaújváros, 600 néző. Vezette: Chaskis, Tsakonas (görögök).

Dunaferr: MIKLER- NÉMETH 7, SZALAFAI 5, KEMÉNY, Nagy K. 3, Hajdu, Széles 3. Csere: Vitáris (kapus), Rosta 1, Miss, Kopco 3, Bali, Benmiloud, Morva 1. Vezetőedző: Imre Vilmos.

Tatran: KRUPA- Stranovsky 2, HUNADY 6/3, MAZÁR 3, RADCENKO 3, Tumidalsky 3, Antl 3/1. Csere: Urban 1, Géci, Kristopans, Mikéci, Dudás. Vezetőedző: Rastislav Trtik.
Hétméteresek: 3/0, illetve 5/4.
Kiállítások: 6, illetve 6 perc.
Továbbjutott 49-42-es összesítéssel az Eperjes.

A találkozó gyászszünettel kezdődött, Komóczi Gáborra, a mindenki által csak Denevér tanár úrnak szólított kiváló bírkozóra, edzőre és pedagógusra emlékezett a csarnok. 

Meglepik a vendégeket 

A Dunaferr nem hatosfallal, hanem nyitott védekezéssel kezdte a meccset, a sérüléséből visszatérő Széles volt a zavaró ember. Az első percek a két kapus párbaját hozták, majd az 5. percben Németh szerezte az első gólt, majd ő ismételt. A vendégek a 8. percben köszöntek be először az addig három ziccert is védő Miklernek, 2-1. Ám az első meccsen tizenegy találatot szerző Antl hetesből és lerohanás után is eredményes, így fordult az állás, 2-3. Honfitársa produkcióját Kopco lemásolta, megint itt volt az előny 4-3. Elöszőr a félidő derekán sikerült két fára hízlalni a Dunaferr előnyét, 7-5. A védekezés láthatóan nem ízlett a Tatrannak, Kemény vezérletével jól muzsikált a hátsó alakzat, Mikler pedig sorra szállította a bravúrokat. A vendégek többször passzívig járatták a labdát. Nem minden esetben az időhúzás miatt, egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a kapu előtt.

Sajnos az előny nem akart gyorsan nőni, amiről az első meccsen is brillírozó Krupa, no meg a technikai hibák tehettek. A 20. percben azért Kopco háromra (9-6), az utolsó másodpercben, kettős emberelőnyben Nagy négyre növelte a Dunaferr előnyét. Tehát a nyolc gólból négyet ledolgozott a dunaújvárosi csapat. A különbség lehett volna nagyobb is, ha kevesebb bosszantó hiba csúszik a piros-fehérek játékába- például eladott labda, kihagyott hetes. Ám a foggal-körömmel harcoló dunaújvárosiak így is joggal reménykedhettek a második harminc előtt.

Megcsillan a továbbjutás

A második félidő elején Krupát ünnepelhette a vendégek lelkes szurkoló tábora, Miss és Széles ziccerét védte a szlovák kapus. Szerencsére az eperjesiek is gólképtelen voltak, végül a 32. percben Szalafai egy lerohanás után csökentette háromra az összesített hátrányt, 15-10. Mivel még rengeteg idő volt hátra ekkor, bizony parázs hangulat alault ki a csarnokban, hiszen a csodának számító továbbjutás látótávolságra került. Különösen, hogy a hat gólos előnyért támadhatott a Dunaferr, miután Mikler büntetőt védett, nem csoda hogy Rastislav Trtik meglehetősen idegesen ugrált az oldalvonal mellett.

Ám hat helyett háromra olvadt a hazai fór, ugyanis kihagyott helyzet és elveszített játékszer után Hunady kétszer is örülhetett, 15-12. A meccsben ennek ellenére még minden benne volt, a 45. percben 19-15-üt mutatott az eredményjelző. Méghozzá úgy: előtte két hetest is kivédett Krupa.

A győzelmet azért kiharcolták

Azonban a végjátékra kiderült: ennyi pontatlansággal egy ilyen kaliberú együttest nem lehet kilenc találattal legyőzni, főleg, hogy a vendégek padján is sok rutinos róka várt bevetésre, míg Imre Vilmos keretéből nyolc játékos most játszott másodszor nemzetközi kupamérkőzést. A hazai mester ezért a végjátékban lehetőséget adott mindenkinek, hiszen valahol neki már a szerdai, Pick Szeged elleni bajnokira is gondolnia kellett. A fiúk azért tiszteséggel helytálltak a végén is, s nem adták a fel a csatát, így kiharcolták a győzelmet. Az Eperjes ennek ellenére megérdemelten jutott tovább.

Tudjuk, a ha kezdetű mondatoknak a sportban nincsen értelme, de ahogyan a meccs után Sári Árpád ügyvezető megfogalmazta: A mézesmadzagot azért elhúzták előttünk. S valóban, ha az ötvenkét százalékkal védő Mikler mellé többen felnőnek, mint ahányan tették, akkor bizony komoly keresnivalója lehetett volna a Dunaferrnek.

Imre Vilmos: Kiváló riválist győztünk le, de tizenhat tiszta ziccert kihagyni egy ilyen szintű csapat ellen
nem lehet. Hirtelen akartuk ledolgozni a hátrányt, amikor ötről kettőre zárkóztak a szlovákok, akkor kapkodóvá vált a játékunk. A meccs végén, amikor már nem volt esély a továbbjutásra, már a fiatalok is játszottak. Hetvenöt támadást vezettünk, ami nagyon magas szám, ebből viszont csak huszonhárom gól született. Tudtuk, hogy Krupa lefelé bontó kapus, mégis a lábához ment több lövés, nem véletlenül mutogattam többször a fiúknak, hogy felfelé. Mikler Roland teljesítménye ismét átlagon felül volt, és tíz lerohanásból nyolc eredményes volt, ami jó, ők ötből három gólt szereztek. Az első meccsen pont ezzel vertek meg minket.

Szalai Tibor, a Tatran másodedzője és menedzsere: Nehéz meccs volt, amelyen meglepett minket a Dunaferr, mert nem számoltunk a nyitott védekezéssel. Arra készültünk, hogy Kemény, Rosta és Kopco alkotja majd a falat. Kellett egy jó húsz perc, mire ez ellen tudtunk valamit tenni. Amikor 15-10 volt az állás, bizony nem volt lefutott a továbbjutás, itt volt a fordulópont, mert manapság nyolc gól ledolgozása bizony simán előfordul a kézilabdában. Ahogyan Imre Vilmos is mondta, ekkor hibák csúsztak a játékukba, mi pedig könnyű golókat szereztünk. Azt kell mondjam, az est főszereplője a két kapus volt, Krupa és Mikler szenzációsan teljesített. Vártam, hogy a Dunaferr jó lesz, megérdemelten is nyertek, de a továbbjutást megérdemeltük. Vasárnap azzal győztek, amivel mi nyertük meg az első találkozót, a gyors leindításokkal.