Önkormányzati reform: a MÖSZ a részleteket hiányolja

Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere pénteken az MTI érdeklődésére azt mondta: a leglényegesebb elem, az alapfokú oktatás állami kézbe vételének részletei nem látszanak, nem derül ki, hogy most csak a pedagógusok állami bérezéséről van szó és a szakmai felügyeletről, vagy esetleg az intézmények állami tulajdonba kerüléséről. A MÖSZ  álláspontja szerint "az alapfokú oktatás helyben van a legjobb helyen", az eddig megszokattak szerint - tette hozzá.

Az önkormányzati érdekképviselet elnöke egyetértett abban, hogy egy nagyon erős állami tanfelügyelet épüljön ki, ugyanakkor úgy vélte: a feladatellátásához legközelebb az önkormányzat van, az iskola üzemeltetését kiválóan el tudja látni. Mint fogalmazott, vannak olyan polgármesteri észrevételek a közoktatás kapcsán, miszerint "vigye az állam, mert az elmúlt évek önkormányzatokat kivéreztető politikájának eredményeképpen egyszerűen ma már a szükséges költségek felét, vagy felét sem biztosítja a központi költségvetés".
Kitért arra, hogy ez korábban a 70-75, vagy akár a 80 százalékot is elérte, amikor "kényelmesen és jól el lehetett látni a közoktatási feladatokat". Most is "finanszírozni kell, és akkor nem lesz gondja a településeknek a feladat ellátásával" - tette hozzá.

A MÖSZ hiányolta, hogy nem látszik, mitől lesz majd olcsóbb, hatékonyabb a feladatellátás. Az elnök úgy vélekedett: minél távolabb kerül a feladat felelőse a végrehajtástól, az annál költségesebb. Semmi számítás és hatástanulmány nincs a jelenlegi stádiumban - jegyezte meg.
A gödöllő polgármester nagy feladatnak nevezte az egészségügy átrendezését is. Ismertette: azzal egyetértenek, hogy akórházak állami kézbe kerüljenek, az alapegészségügyi ellátás pedig helyben van jól, ehhez nem nyúlnak hozzá. Mint mondta, mosis önkormányzati feladat a járóbetegellátás, ha nem tartozik kórház a rendelőhöz, "ezzel különösebb gond nincs".

A MÖSZ elnöke szerint ugyanakkor van két olyan terület, amiről nem lehetett hallani. Az egyik a járási hivataloklétrehozása, a másik az önkormányzati bevételek átrendezése. A járási hivatalok kapcsán kifejtette: elviekben lehet jó is, bára jelenlegi rendszerre "iszonyatosan sokat költöttek az önkormányzatok", ennek átszervezése pedig újabb költségeket fogjelenteni. Jelezte: nem biztos abban, hogy az új rendszer a mostani feladatellátásnál hatékonyabb, olcsóbb lesz.

A szövetség szerint azt sem lehet látni, miként kívánják az önkormányzati bevételeket átrendezni. Gémesi György elmondta:ma például az iparűzési adó egyértelműen a működésre megy és ebből fizetik az önkormányzatok a náluk lévő hitelállományt."Ezért nagyon fontos odafigyelni arra, hogy az önkormányzati bevételek, nevezetesen az iparűzési adó megmaradjon helyben, mertakkor garantált csak a biztonságos hiteltörlesztés" - tette hozzá.

A MÖSZ elnöke arra is kitért: nem derül ki a végrehajtás részletessége. Álláspontja szerint "ez azért baj, mert indul akövetkező év, és ezekben a kérdésekben, ha ilyen nagyságrendű változásokat kíván bárki is végrehajtani, akkor azt nagyongondosan elő kell készíteni, hiszen működő rendszerről van szó". Hozzátette: nem lenne szerencsés, ha nagyon rövid idő állnarendelkezésre a felkészülésre, mindamellett szerződések vannak érvényben, egzisztenciákat érintő kérdések is vannak.

Kórházi érdekvédő szervezetek üdvözölték az egészségügyet érintő átalakítások terveinek bejelentését

Kórházi érdekvédő szervezetek üdvözölték és fontos lépésnek nevezték az egészségügyet érintő átalakítások terveinek bejelentését; eszerint a jövőben az egészségügyi alapellátás és a nem kórházakhoz kapcsolódó járóbeteg-ellátás maradna az önkormányzatok fennhatósága alatt.

Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke pénteken az MTI-nek azt mondta: miután egyesületük már egy éve szorgalmazta az állami befolyás növelését, így üdvözlik Tállai András önkormányzati államtitkár egészségügyet érintő átalakításokról szóló bejelentését.
Kiemelte: az államosítás még nem a cél, csak eszköz ahhoz, hogy hatékonyabbá váljon az egészségügyi ellátás. Csiba Gábor véleménye szerint a lényeg a szerkezeti átalakítás, amelynek eredményeként kevesebb kórház lesz. Hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy megszüntetnek, bezárnak intézményeket, hanem tartalmában átalakítják, integrálják majd őket. 
Mint kifejtette, az egészségügyi feladatokat oly módon fogják majd átszervezni, hogy a speciális ellátások maradnak csak a kórházakban, a nem speciális, kisebb beavatkozások pedig kikerülnek a háziorvosi, járóbeteg-ellátó, illetve az egynapos ellátások szintjére. "Így válik hatékonyabbá az egészségügy" - fogalmazott Csiba Gábor.
Az egyesület elnöke szerint a szerkezetátalakítással kevesebb intézményt ugyanabból a pénzből hatékonyabban lehet majd működtetni. Azáltal, hogy egy - állami - kézbe kerülnek az intézmények, az anyagi problémákat is hamarabb meg lehet majd oldani - mondta Csiba Gábor.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke fontos lépésnek nevezte az egészségügy átalakításáról szóló tervek bejelentését. Mint az MTI-nek elmondta, ez áttörést jelenthet az olyan jellegű változások elindításához, amelyek nélkül a többi, az egészségügy megmentését célzó intézkedés nem lenne végrehajtható. 
Emlékezetett: szövetségük már többször felhívta a figyelmet, hogy "a jelenlegi rendszer nem fenntartható, nem működtethető, nem finanszírozható". Ebben a szituációban mindenképpen szükséges a Semmelweis Tervben is megjelenített erőforrás-koncentráció és integráció - tette hozzá.
Hozzátette: amikor a főváros vonatkozásában született hasonló döntés, akkor is azt mondták, ez olyan lépés, amely hozzájárul a rendszer működőképességéhez. Kiemelte, hogy önmagában ez nem old meg minden problémát. Ettől függetlenül kezelni kell a kórházak felhalmozott adósságállományát, az egészségügyi dolgozók hiányának problémáját, továbbá azokat az anomáliákat, amelyeket a Semmelweis Terv is felvázolt - hangsúlyozta a szövetség elnöke.
A kórházak adóssága ettől még nem fog rendeződni, de ahhoz, hogy az adósság ne termelődjön újra, abban már fontos szerepe lehet annak, ha állami kézbe kerülnek az intézmények.
Rácz Jenő elmondta azt is, hogy az egészségügyet érintő változások kapcsán az elmúlt napokban folyamatos egyeztetések voltak, és a jövő héten is folytatódnak. 
Az alapfokú oktatás állami, az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladat lesz - jelentette be a kormány döntését a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón az új önkormányzati törvény alapelveit ismertetve. 
Az egészségügyet érintően az alapellátást továbbra is az önkormányzatok szerveznék, a járóbeteg-ellátást pedig abban az esetben, ha az nem kapcsolódik kórházhoz. 
A jogszabályjavaslat október-novemberben kerülhet a Ház elé.