Tizenegy kaszinó működését engedélyezte a Ház

Fidesz: az új házszabály "korrekt ajánlat"

Az új házszabály és az országgyűlési törvény változtatása "korrekt ajánlat a magyar politikai élet valamennyi szereplőjének" - mondta Gulyás Gergely (Fidesz) előterjesztői expozéjában a két törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor az Országgyűlés keddi ülésén.

Úgy fogalmazott: az új javaslat olyan keret, amely több tartalommal tölthető meg, mint amennyit az elmúlt 20 év eljárásrendje biztosított, illetve amely alaposabb képviselői munkára, több megfontolásra és kevesebb formális, de több érdemi felszólalásra ad lehetőséget valamennyi képviselő számára. "Csak rajtunk múlik, mennyit váltunk valóra ebből" - mondta a fideszes politikus. 

Hangsúlyozta: a 2014-es választásokat követően újonnan megalakuló 200 fős parlament nem tud majd a jelenlegi struktúrában dolgozni, így senki sem vitatja, hogy új házszabályt szükséges alkotni. A javaslat célja az Országgyűlés tekintélyének helyreállítása, a parlamenti munka több tartalommal megtöltése és a törvényalkotás átláthatóbbá tétele. Emellett reményei szerint a változtatások elősegíthetik a "tartalmasabb és kevésbé öncélú közéleti vitákat".

Kiemelte: azért megfelelő az új szabályozás mostani elfogadása, mert a választások előtt senki sem tudhatja, hogy ki alakíthat kormányt jövőre. Így szerinte valamennyi oldal abban érdekelt, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely a kormányoldal számára hatékony törvényalkotást az ellenzéknek pedig megfelelő ellenőrzési lehetőséget biztosít.

Tizenegy kaszinó működését engedélyezték

Tizenegy játékkaszinó és bennük összesen 3300 nyerőgép működését engedélyezte az Országgyűlés keddi döntésével.

A KDNP-s Aradszki András és a fideszes Balla György vasárnap benyújtott és hétfőn megtárgyalt törvényjavaslatát kivételes sürgős eljárásban, kormánypárti szavazatokkal fogadták el. 

E szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy a fővárosban és Pest megyében összesen maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat.

A kaszinókban egyenként legfeljebb háromszáz pénznyerő automata működhet.

A parlament tavaly októberben törvényben tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek azóta csak játékkaszinókban működtethetők, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztették.

Azóta három kaszinó van az országban: kettő Budapesten, egy Sopronban. A Világgazdaság tavaszi cikke szerint egyikben sem működött száznál több nyerőgép, noha erre vonatkozó korlátozás nem volt.

A Népszabadság nyáron arról írt, hogy több ezer félkarú rabló és több száz játékasztal üzemeltetésére írna ki meghívásos koncessziós pályázatot a nemzetgazdasági tárca. Varga Mihály miniszter levélben kérte a nemzetbiztonsági bizottság véleményét a meghívásos pályáztatásról, miután a kormány így tartotta elkerülhetőnek azt a nemzetbiztonsági kockázatot, amelyre hivatkozva tavaly ősszel betiltották a nyerőgépeket és az elektronikus kaszinókat. A bizottság július közepén támogatta a vidéki kaszinók meghívásos koncessziós pályáztatását.

A parlament egy hónapja úgy döntött, a nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerződést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére a megbízhatónak minősített szerencsejáték-szervezőkkel. A módosítás alapján a szerencsejáték-szervezők levonhatják játékadójukból a koncessziós díj összegét.

A most elfogadott törvény a nemzetközi együttműködéssel szervezett sorsolásos játékok - vagyis például az eurólottó - nyereményének halmozódására vonatkozó szabályokat is megállapítja, elhárítva az akadályt a magyar részvétel elől.

A jogszabály egy további pontja a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt módosította, igazodva ahhoz, hogy az MFB megvásárolta a stratégiai, illetve kereskedelmi célú földgáztárolást végző MMBF Zrt. többségi tulajdonrészét.

Titkos adatgyűjtés - Vizsgálóbizottság tárja fel a magyarországi szálakat

Március közepéig készíti el jelentését az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottság, amelynek létrehozásáról kedden egyhangúlag döntött az Országgyűlés.

A testület feladata lesz feltárni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket, azaz hogy Magyarország az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által lehallgatott országok közé tartozott-e, vagy "csak eszköze volt az NSA egyéb tevékenységének". 

Tisztáznia kell azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.

A megválaszolandó kérdések közé tartozik az is, hogy külföldi érdekcsoportok kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon érdekeik érvényesítésére.

A bizottság - amely meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be - munkájáról március 18-áig készít jelentést a parlamentnek, elkülönítve a minősített adatot tartalmazó részeket. A testület létrehozásáról szóló határozati javaslat alapján a kért adatokat mindenki köteles a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság előtt megjelenni.

A nyolctagú bizottság elnökét a Fidesz adhatja, két alelnökére a Fidesz és az MSZP frakcióvezetője tehet javaslatot. A bizottságba három tagot a Fidesz, egyet-egyet a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP frakciója delegálhat, és helyet kap benne egy független képviselő is.
Bizottsági taggá csak a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésen megfelelt képviselők választhatók, ugyanez igaz a megbízott szakértőkre.