Országgyűlés - Leadták vagyonnyilatkozataikat a képviselők

Tájékoztatásában azt írta: az országgyűlési törvény rendelkezései alapján a parlamenti képviselők, a nemzetiségi szószólók és a volt képviselők - akik az előző ciklusban még tagjai voltak a Háznak, a mostaniban azonban már nem - időben leadták a saját és a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk, gyermekeik vagyonnyilatkozatát.

A jelenlegi és a volt képviselők, valamint a szószólók nyilatkozatai péntektől nyilvánosak. Ezek az Országgyűlés holnapján és a www-archiv.parlament.hu oldalon érhetők majd el. 

Vejkey Imre közölte továbbá, hogy vagyonnyilatkozatot adtak le - megbízatásuk megszűnése miatt - a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának tagjai is. Ezek szintén megtekinthetők lesznek az Országgyűlés honlapján, a tisztségviselők menüpontban.

Az országgyűlési törvény kimondja, hogy a képviselőknek a megbízatásukat - azaz az alakuló ülést - követő harminc napon belül, majd azután minden évben január 31-ig kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

A nyilatkozattételi kötelezettség azokra is vonatkozik, akiknek megszűnt a mandátumuk. Erre nekik is harminc napjuk volt a megbízatásuk megszűnése után.

Az Országgyűlés május 6-án alakult meg, így a harmincnapos határidő az új parlament tagjai és a Házból kikerültek esetében csütörtökön járt le. Ugyaneddig kellett vagyonnyilatkozatot tennie a 13 nemzetiségi szószólónak is.

Az önkormányzati választásról tárgyalt a törvényalkotási bizottság

Kormánypárti többséggel szavazta meg az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága az önkormányzati választásokkal összefüggő összegző módosító javaslatát. A szocialisták nem szavaztak, a többi ellenzéki párt pedig elutasította a javaslatot a testület csütörtöki ülésén.

A Fővárosi Közgyűlésben bevezetendő kettős többség elvének alkalmazásáról, valamint a liberális Fodor Gábor (független) kezdeményezéséről alakult ki élénk vita a testületben. Utóbbi az önkormányzati választáson is lehetővé tenné a többes ajánlást. Ezt a pontot mind a kormányoldal, mind az LMP támogatta, az összegző módosító javaslat egészét azonban csak a Fidesz és a KDNP. 

A fideszese Balla György a vitában úgy érvelt: minden, az aránytalanságra vonatkozó kifogásra választ ad a kettős többség elvét alkalmazó módosítás. Ez kimondja, hogy nemcsak szavazattöbbséget kell szerezni a Fővárosi Közgyűlésben, hanem annak úgy kell létrejönnie, hogy a többséget alkotó polgármesterek kerületeiben élő lakosság is Budapest többségét alkossa. 

Ellenzéki felszólalók alkotmányossági aggályokat vetettek fel. 

A szocialista Tóth Bertalan szerint a fideszes kezdeményezés nem gyengíti, hanem erősíti az alaptörvény-ellenesség gyanúját. Továbbra sem valósul meg a közvetlen választás elve - emlékeztetett egyik kifogásukra, amely alapján az előterjesztés normakontrollját szorgalmazták -, és felveti a mandátumegyenlőség elvének sérülését is. A kerületi polgármesterek és a listáról bejutó képviselők jogai és kötelezettségei ugyanis eltérőek lesznek - mondta. Közölte: indítványt juttattak el Kövér László  házelnökhöz azt kérve: küldje el a javaslatot az Alkotmánybírósághoz. 

A képviselő nem értette, hogyan hivatkozhat a kormányoldal a kettős többség elvének bevezetésekor az Európai Unió Tanácsára, hiszen oda delegálják a tagokat és nem választják. A képviselő többekkel együtt élesen bírálta, hogy a változtatási szándékról nem sokkal a bizottsági ülés kezdete előtt értesültek. 

Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke azt mondta: az egyenlő mandátum elvét csak a parlamenti képviselők esetében mondja ki az alaptörvény, az önkormányzatiakkal kapcsolatban nem. Erre azonban Schiffer András (LMP) úgy felelt, hogy a szavazategyenlőség elvéből levezethető az egyenlő mandátum elve, és azt mondta: a közvetlen választás és az arányosság elve csorbát szenved. 

Gyüre Csaba jobbikos alelnök szerint nem a Fővárosi Közgyűlés munkájában sérül majd az arányosság elve, hanem a választás során. 

A szocialista Bárándy Gergely kiérleletlennek ítélte az egész törvényjavaslatot, amelyet szerinte vissza kellene vonni. 

A jobbikos Balczó Zoltán a súlyozással kiosztott kompenzációs mandátumok mellett is kifogásolta a fővárosi választás módját, mert - mondta - a kisebb pártoknak egy-egy kerületben csak azért kell polgármesterjelöltet állítaniuk, hogy a kompenzáció során felhasználható szavazatokhoz jussanak. 

Fodor Gábor a többes jelölést lehetővé tevő indítványa mellett azzal érvelt: a jelenleg hatályos rendszer csalásra ad lehetőséget, arra, hogy az erősebb szervezetek ellehetetlenítsék a gyengébbek jelöltállítását. Eszerint egy választó csak egy indulónak nyújthat támogatást, a választási szervek azonban az ajánlásokat leggyorsabban leadó jelöltnél nem vizsgálják azt, hogy az őt támogatók aláírásai a későbbiekben felbukkannak-e újabb jelöltnél. De ha ez mégis megtörténik, a további jelölteknél már nem veszik azokat figyelembe. Vagyis, ha egy nagy párt a saját aktivistáival aláírattatja a kisebb indulók ajánlóívét, érvényteleníthetik a szereplésüket a választáson. Érvei között szerepelt még, hogy a többi választáson is lehetőség van többes jelölésre. 

Bárándy Gergely (MSZP) szerint azonban a többes ajánlás, mint jogintézmény meghaladottá vált az országgyűlési választáson tapasztalt visszaélések miatt. Megjegyezte ugyan, hogy bár az önkormányzati választáson induló szervezetek nem kapnak állami támogatást, felhozta, hogy a tavaszi voksoláskor a többes ajánlás eredményeként jutottak jelentős állami forráshoz valódi társadalmi támogatással nem rendelkező szervezetek.  

Érvelése az LMP-s Schiffer Andrást - elmondása szerint - éppen azért lepte meg, mert ősszel nem remélhetnek anyagi előnyt az indulók. Szilágyi György (Jobbik) viszont úgy látta, hogy a szavazatok elaprózódása a cél.