Szócska: a fejlesztés a következő lépés az egészségügy átalakításában

Az új struktúráról, az új beutalási rendről és a kezdeti időszak legfontosabb tudnivalóiról az államtitkárság előző nap küldött részletes tájékoztatást a háziorvosoknak. Mint leszögezték: "ellátó intézmény sehol sem szűnik meg". Ahol esetleg az aktív fekvőbeteg-ellátás bizonyos szakterületen átalakul, ott július elseje után a korábbi teljesítmény figyelembevételével egynapos ellátást szervezhetnek, vagy fejleszthetik a járóbeteg-ellátást.
    
A tájékoztató szerint a július elseje előtt megkezdett kezelést a beteg az eredeti ellátó intézményben fejezheti be, a már kiállított beutalók érvényesek maradnak. Így a betegeket júliusban is fogadják a beutalóban szereplő, de a változás által érintett intézményben, amelyek kötelesek ellátni őket. A sürgősségi ellátások viszont változatlanul, az átmeneti időszakot követően is elsőbbséget élveznek. A beteget csak állapotának stabilizálása után küldhetik tovább egy másik intézménybe.

Szócska Miklós a Kossuth Rádió műsorában kifejtette: figyelni fogják a "betegutakat", követni fogják, hogy a háziorvosok hová küldik szívesen betegeiket, számukra hol remélnek gyógyulást. Ezeket a helyeket "személyzetileg, és anyagilag" megerősítik majd - tette hozzá.
Az államtitkár leszögezte: július elseje után nem történhet meg, hogy bárki ellátatlanul maradjon. Ennek érdekében a rendszer valamennyi részvevője - az intézmények, az Országos Mentőszolgálat és a háziorvosok -  részletes tájékoztatást kaptak az új ellátási rendről. Kiemelte azt is, hogy a beteg az új rendszerben is követheti orvosát és a térséghatárokon túl is fogadni kell a betegeket, gondoskodni kell a folyamatos ellátásukról.
    
Az államtitkár arra is kitért, hogy jelenleg két nyitott uniós pályázat - emberi erőforrás fejlesztési és  foglalkoztatási - is segíti, hogy a rendszerben dolgozók közül senki ne kerüljön utcára. Szócska Miklós viszont megjegyezte: ő nem írhatja meg a kórházvezetők helyett a pályázatokat, az igazgatók felelőssége úgy megszervezni  az ellátást és tájékoztatni, vezetni az átmeneti időszakban orvosaikat és ápolóikat, hogy ne legyen fennakadás. Az államtitkárság koordinálja ezt a munkát - tette hozzá Szócska Miklós.
 
Annak kapcsán, hogy a Magyar Közlönyben a héten megjelent az egészségügyi dolgozók bérrendezéséről szóló jogszabály, az elmúlt időszakban viszont többen megkérdőjelezték, van-e elegendő forrás a bérfejlesztésre, Szócska Miklós úgy reagált: meglepi, hogy a politikai kommunikáció miként próbálja elvenni a jelentőségét annak, hogy bért emelnek a gazdasági világválság közepette. Mint leszögezte: a bérrendezésről jogszabályok rendelkeznek, így annak megvan a fedezete.

Egy hónapos átmeneti időszak kezdődik az egészségügyben

Az egészségügyi államtitkárság az új struktúráról, az új beutalási rendről és a kezdeti időszak legfontosabb tudnivalóiról csütörtökön részletes tájékoztatást küldött a háziorvosoknak; azt a kormány, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján is közzétették. 
A tájékoztatás tartalmazza az egyes egészségügyi térségek felsorolását, az azokhoz tartozó területekkel együtt.
    
A levélben leszögezik: "ellátó intézmény sehol sem szűnik meg". Ahol esetleg az aktív fekvőbeteg-ellátás bizonyos szakterületen átalakul, ott július elseje után a korábbi teljesítmény figyelembevételével egynapos ellátást szervezhetnek, vagy fejleszthetik a járóbeteg-ellátást. A sürgős kórházi fekvőellátásra szoruló beteget pedig a mentő abba az új illetékes kórházba szállítja, amelyik "földrajzi és szakmai szempontból a legkedvezőbb". Beteg ennek következtében nem maradhat ellátatlanul - tették hozzá.
    
Kifejtették, hogy a július elseje előtt megkezdett kezelést a beteg az eredeti ellátóintézményben fejezheti be, a már kiállított beutalók pedig érvényesek maradnak. Így a betegek júliusban is mehetnek a beutalóban szereplő, de a változás által érintett intézménybe, ott kötelesek őket fogadni és ellátni. Ha pedig egy megszűnő osztályon július végéig nem tudják befejezni a beteg ellátását, gondoskodni kell arról, hogy átszállítsák az új területi ellátási kötelezettségű másik szolgáltatóhoz.
A sürgősségi ellátások viszont változatlanul, az átmeneti időszakot követően is elsőbbséget élveznek. A beteget csak az állapotának a stabilizálása után küldhetik tovább egy másik intézménybe.
    
A háziorvosoknak küldött tájékoztatóban arra is kitérnek: a következő időszakban a központi ágynyilvántartó, az ÁNTSZ és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) munkatársai több telefonszámon éjjel-nappal fogadják az orvosok hívásait, az új beutalási renddel kapcsolatos kérdéseiket. 
A területi ellátási kötelezettségekkel kapcsolatosan az érintettek minden információt megtalálnak a GYEMSZI e célra létrehozott honlapján is. Ezen az oldalon látható, hogy júliustól a kórházakban milyen ellátások milyen szinten működnek, és az, hogy az egyes területek a különböző ellátások tekintetében mely intézményhez tartoznak.
    
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár vasárnap az m1 A lényeg című műsorában kiemelte: az egészségügy újraszervezésében július elseje nem a végállapotot jelenti, hanem a kezdetet.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke kedden az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az új struktúrában a csaknem 44.400 aktív ágynak mintegy öt százaléka, 2150 ágy szűnik meg, míg a krónikus ellátásban a mintegy 27 ezres ágyszám szinte változatlan marad. Kiemelte, nem egyik napról a másikra alakul át a rendszer. Ahol megszűnik egy bizonyos ellátás, ott is lesz átmeneti idő, amely alatt az ott lévő, illetve oda irányított betegeket ellátják.