Az újraélesztésnél a legnagyobb hiba, ha nem kezded a mentést

Gulyás Katalintól, a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Szervezetének igazgatójától ezt is hallottuk.

– Ezzel a programmal a vér­adóknak és az idelátogató fiataloknak is szeretnénk kedveskedni. A célunk a komplex újraélesztés tanítása és gyakoroltatása, már több éve zajlik. Fel akarjuk hívni a figyelmet az elsősegélynyújtás fontosságára, a baleseti sérülésekre, és azok ellátására. Ebben a partnereink az önkénteseink, akik több esetben az Országos Mentőszolgálat dolgozói. A Covid miatt az idén egy kicsit rendhagyóan alakult ez a tevékenységünk. Foglalkozunk a helyes maszkhasználattal, a kézfertőtlenítéssel, és minden egyes olyan dologgal, ami most nagyon fontos lehet. A munkánkhoz különböző látványelemeket is felhasználunk. Mellette az egészséges táplálkozást népszerűsítő kóstolóval is készültünk. Természetesen sokkal több gyermekre számítottunk, de örülünk neki, hogy ennyien is el tudtak jönni, hiszen az első a biztonság és az egészség védelme. Most a helyi gimnázium diákjaival találkoztunk.

A hétköznapi hősök

– Mindannyian azok, akik vért adnak, hiszen azzal is életet mentenek. Annak nevezhetők, akik veszik a bátorságot, és a szabadidejüket áldozzák fel arra, hogy megtanulják az életmentés módszereit. Ők is idetartoznak, akik az itt tanultakkal szükség esetén az életük valamely területén nyújtanak majd segítséget a bajba kerülteknek. Innentől kezdve nem tehetetlenül állnak a vészhelyzetben, hanem tudni fogják a dolgukat.

– Nem túl nagy felelősség ez ilyen fiatal embereknek?

– Nem, hiszen az lenne a felelőtlenség, ha nem biztosítanánk lehetőséget a számukra ahhoz, hogy ezeket a dolgokat megtanulhassák. Ezzel az akcióval az a célunk, hogy a fiatalok is megfelelő munícióval rendelkezzenek a segítségnyújtáshoz. Ezt nem lehet elég korán kezdeni! Játékosan, a saját szintjüknek megfelelően, akár már az óvodákban is lehet erről beszélni.

Korán kezdte

Farkas Krisztián egy ötödikes, tizennyolc éves dunaföldvári gimnazista, egy, számunkra nagyon meglepő dolgot árult el magáról.

– Már hét éve vöröskeresztezek! Az ismerkedést ezzel a szolgálattal a Kuti Vali néninél a nyári táborokban kezdtem, itt Dunaföldváron. Vigyáztam a gyerekekre, és segítettem, amiben csak tudtam. Elvégeztem egy XBLS újraélesztési valamint egy elsősegélynyújtási tanfolyamot, és azóta már három, tíznapos önkéntes turnusban vettem részt a Balatonon. Az idén nyáron Révfülöpön, a Szigeti strandon dolgoztam. Kisebb kagylók okozta sérülések mellett egy orrvérzéses kis­srácot is el kellett látnunk. Tavaly volt egy kartöréses esetünk is, amihez mentőt kellett hívnunk. Mindig adódik valami megoldandó feladat a számunkra. Ez alkalommal a rendezvény lebonyolításában segédkeztem.

Az utánpótlást építi

Géczi László, a Magyar Vöröskereszt Dunaföldvári Szervezetének elnöke tizenkét éve a mentőszolgálat ápolója is. Ezen a délelőttön sokféleképpen igyekezett megnyerni a gimnazistákat. Sikerrel járt, figyeltek rá és együtt végezték a gyakorlatokat.

– Ezen a napon én vezettem be a gimnázium helyszínre látogatott tanulóit az életmentés alaplépéseibe. Ők voltak a Hősképzés jelöltjei. Azt is reméltük, hogy belőlük is lesznek olyanok, akik majd utánpótlásként fognak csatlakozni a mi önkéntes munkánkhoz. Magyarországon a vezető halálokok egyike a hirtelen szívmegállás. Ennek az ellátására nálunk még nincsenek eléggé felkészülve az emberek, így nagy szükség van a legfiatalabb korosztályok képzésére. Reményeink szerint, ha szimpatikusnak, érdekesnek és izgalmasnak találják ezt a feladatot, akkor barát-barát alapon már egymást is magukkal fogják vonzani, így az egészségügy segítői lehetnek.

– Első körben meglehetősen megszeppenve állták körül a megmentendő bábokat…

– Igen, ez így volt. Érthetően furcsa volt nekik, hiszen a vírusjárvány miatt az újraélesztési gyakorlat egy kicsit megváltozott protokoll szerint történt, mint amit eddig láthattak. A szájba fúvás nélkül végeztük. A kezdeti meglepetés után nagyon nagy élmény volt a számukra.

Bátorságot adni nekik

– Ennek ez az alapja. Sokat kell dicsérni őket, amikor ügyesen csinálják. Nagy a felelősség, amikor életmentésre vállalkozunk. Az újraélesztésnél a legnagyobb hiba az, ha nem kezded el! Először is hívjunk segítséget, és egyre bátrabbak leszünk.

– A mentős és a vöröskeresztes munkám közben is szívesen foglalkozok ezzel a korosztállyal. Egy kis bátorító és elismerő szóval feloldva a félelmüket, nagyon szép munkára képesek.

– És a vírussal kapcsolatos információk?

– Tudjuk, hogy tudják és mindenütt erről beszélnek. Nyomatékosítani szerettem volna, hogy itt van. Egyik embernek kisebb, másoknak nagyobb gondokat okozhat. Figyelnünk kell egymásra, és a legfontosabb dolgokat, a maszk viselését és a kézmosást egymás biztatásával is el kell érjék.

– A jövőt is építetted?

– Igen, hiszen a mi szervezetünkben édesanyám mellett dolgozva látom, hogy az aktivistáink az idősebb korosztályhoz tartozóak lettek. Nagyon nagy szükség van az utánpótlásra, hiszen át kell vennünk tőlük a feladataikat. Egy jó csapatmunkára, és alkotó közösségbe várjuk őket, ahol minden alkalommal hasznos dolgot végezhetnek a közösség számára.

– Eredményes volt a rendezvény?

– Teljesen. A diákok mellett a felnőttek is megjelentek, és ők is aktívan végigpróbálták, megtanulták az életmentés alaplépéseit.