A vegán januárhoz egyre többen csatlakoznak

2020.01.22. 17:30

Egy teljes hónap húsmentesen; bírja ezt a magyar gyomor?

Kétségtelen tény, hogy a magyar egy húsevő nemzet. A KSH adatai szerint 2016-ban egy magyar ember 64,4 kg húst fogyaszt el átlagban egy év alatt. Kérdés, hogy mennyire egészséges és fenntartható mindez.

Tóth Alexandra

A vegán életmód néhány évvel ezelőtt még nem volt több egy trendi táplálkozási irányzatnál, mostanra viszont már nem divatból, hanem meggyőződésből mondanak le egyre többen a húsról és egyáltalán az olyan produktumokról, amik az érzésre képes állatok úgynevezett kizsákmányolásával jönnek létre. Ez tehát azt jelenti, hogy nem csak húst nem fogyasztanak, de tojást és állati eredetű tejtermékeket sem, továbbá visszautasítják az állati eredetű hozzávalóval vagy állatkísérletek bevonásával készült termékeket is.

A vegán január, mint mozgalom egy brit nonprofit szervezet kezdeményezéséből indult útnak 2014-ben, és világszerte arra próbálják felhívni az emberek figyelmét, hogy lehet kiegyensúlyozott táplálkozást folytatni az állatok elfogyasztása, leölése vagy más módon történő kizsákmányolása nélkül is.

A húsipari termékek előállítása rendkívül energiaigényes folyamat

Visszatérve a magyar húsfogyasztási szokásokhoz, azt le kell szögezni, hogy a mindennapos húsevés egykorú a fogyasztói társadalmi szokások elharapózásával. Nem véletlen, hogy nagyanyáink, dédanyáink idejében jószerével csak hét végén került hús az asztalra, a táplálkozásuk alappilléreit a különböző növényi eredetű élelmiszerek képezték. Ha túl sok húst eszünk, azzal megnövekedhet a rossz, tehát az LDL koleszterinszintünk, emésztési problémáink adódhatnak és bőrel­változásokkal is szembesülhetünk, hogy csak néhány káros következményt említsünk. Azonban mint ahogy az valamennyi szélsőség esetében elmondható, a másik oldalon sem csak pozitívumok sorakoznak fel. Aki kiiktatja az állati eredetű forrásokat, annak jó eséllyel a szükségesnél kevesebb fehérje jut a szervezetébe, vagy legalábbis nem az ember számára leghasznosabb aminosavprofillal rendelkező fajtából. Emellett a dietetikusok a vitamin- és ásványianyag-hiányoknak a veszélyére is felhívják a figyelmet. Az American Journal of Clinical Nutrition egyik tanulmányából az derül ki, hogy 10 vegánból kilencnek a normál, azaz a minimálisan szükséges szint alatti volt a B12-szintje. A tanulmány arra is kitér, hogy a gyerekek, idősek és a krónikus betegségben szenvedők számára kifejezetten kerülendő lehet a vegán táplálkozás. Nem véletlenül mindenevő az ember, bár azt le kell szögezni, nem úgy vagyunk minden­evők, ahogy azt a 21. század túlevő életmódja diktálja.

A vegán életmód nem egyenlő a salátaevéssel, de tény, hogy több rost kerül a szervezetünkbe, ha növényi alapú ételeket fogyasztunk Fotók: Pixa

Az etikai vegánoknak azonban a fentiek ellenére sem kell aggódniuk, hiszen profi, dietetikus által összeállított étrend mellett össze lehet rakni egy fenntartható, állati eredetű termék mentes étrendet, ám saját kútfőből nekiugrani a növényi tejek, szójafasírtok és szejtánok világának valóban kockázatos lehet. A vegán január kezdeményezés azonban ugyanannyira kipróbálható és mondhatni, kockázatmentes a húsevők számára is, mint a megrögzött vegánoknak, mi több, február egytől bátran lehet ismét malacsültet majszolni. Nézzük a testünk jelzéseit, hiszen elképzelhető, hogy pozitív változásokat tapasztalhatunk majd.

Ha viszont van valami, ami miatt érdemes felülvizsgálni a húsfogyasztási szokásainkat, az nem más, mint az ökológiai lábnyomunk. Egy kilo­gramm marhahús nagyüzemi előállítása során 27,1 kg CO2 kerül a légkörbe, de a helyzet valamennyi kérődző állat esetén egyaránt elkeserítő. A baromfik húsai esetében metángáz keletkezésével nem kell számolni, viszont nagyüzemi feldolgozásuk jóval több energiát és vizet igényel, mint a többi állat feldolgozása.

A fogyasztók húsigényeinek kielégítéséhez elképesztő mennyiségű állatot kell „produkálni”, az üvegházhatású gázok nagyobb része pedig pontosan a tenyésztés ideje alatt keletkezik.

Ezek is érdekelhetik