Az Orient expressz száguldott a Balkánon át a hírnév felé

Európában ez volt az első transzkontinentális expresszvonat. Kezdetben mintegy 2740 km hosszú útvonalon járt, rövid müncheni, bécsi, budapesti és bukaresti megállókkal. A transzkontinentális vasút gyökerei az amerikai Utah államból erednek: 1869. május 10-én itt találkozott a Központi Vasúttársaság az Union Pacific-kel és ekkor készült el a világ első olyan vasútja, amely az egész amerikai földrészt átszelte.

A történet

Az Orient expressz 1883. október 4-én indult el első útjára, és a luxusvonat, több mint 80 évig közlekedett Párizs és Konstantinápoly között.

Létrejöttét nagymértékben köszönheti a következetes magyar vasútpolitikának, amelyben nagy figyelmet fordítottak a balkáni államokkal való vasúti kapcsolat kialakítására. A magyar vasúthálózat kiépítésével párhuzamosan Magyarország pontosan betartotta a balkáni vasúti csatlakozások kiépítésére a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, és támogatta a balkáni országokban a csatlakozó vonalak megépítését.

Az első világháború idején nem közlekedett, de már 1919-ben újraindították. A trianoni békeszerződés után az Orient expressz egy ideig elkerülte a vesztes hatalmakat, így Magyarország területét is.

A második világháború megszüntette az expresszvonatok közlekedését

Útvonala ekkor Calais-ból Párizson át Lausanne-ba, majd a Simplon-alagúton keresztül Milánó, Velence, Zágráb, Belgrád és Szófia érintésével vezetett. Ekkor kapta a Simplon-Orient ­Expressz nevet. Az első világháborúig favázas, tíkfaburkolatos kocsikat használt a társaság, amelyeket fokozatosan felváltottak az acélvázas, sötétkék színű kocsik. A második világégés alatt szintén szünetelt a forgalom, 1947-től azonban ismét szállította az utazni vágyókat.

Az első út

Georges Nagelmackers belga üzletember indította el első útjára az Orient Expressz vonatot, aki maga is végigutazta a távot az első szerelvénnyel. A vonat a francia fővárosból indult a bulgáriai Várna kikötőbe, majd onnan gőzhajóval vitték az utasokat Konstantinápolyig (Isztambul).

A 3186 km-es utat az expressz 83 óra és 30 perc alatt tette meg, ebből 15 óra hajóút volt. Az első utasoknak 457 aranyfrank menetdíjat kellett fizetniük, plusz 20 százalékot még az ellátásért, ha egészen végig utaztak Párizstól Konstantinápolyig. Luxusvonat volt, csakis első osztályú jegyet lehetett rajta váltani. Az első szerelvény öt kocsiból állt, a vonat elején és végén egy-egy poggyászkocsi volt, közepén pedig két hálókocsi és egy étkezőkocsi.

Koronás fők és művészek

A belga királyt sikerült főrészvényesnek megnyerni, így az uralkodó hozzájárult a vasúti kocsik oldalán látható CIWL címerben az oroszlános királyi jelkép használatához. A háló- és étkezőkocsik az akkori idők legkorszerűbb amerikai forgóvázas modelljét utánozták, díszítésükben és belső kialakításukban azonban felülmúlták azt.

Az ízlésesen és drágán felszerelt Orient Expressz páratlan luxust és kényelmet nyújtott. Évtizedekig vonzotta az európai társadalom elitjét, beleértve a különböző uralkodóházakat is.

Ferdinánd bolgár fejedelem sokszor utazott rajta, de örömmel vette igénybe a szerelvény különkocsiját II. Frigyes badeni nagyherceg, valamint Daniló montenegrói herceg is.

Állítólag egyszer a Ranai maharadzsa (indiai tartományi uralkodó) hét feleségével Párizsból Konstantinápolyba utazott. Külön lefüggönyözött hálókocsit és étkezőkocsit rendelt a társaságtól, amelyre egy félreeső vágányon nagy titokban szálltak fel.

Sokan a vonatok királyának, vagy a királyok vonatának nevezték.

A szerelvény pompája számos művész érdeklődését is felkeltette, és műveik tovább öregbítették a hírnevét. Az expressz fennállásának több mint 120 éve alatt rengeteg valós és elképzelt kaland helyszíne volt. Egyesek szerint 1929-ben gyilkosság történt a vonaton, amikor Isztambultól 70 km-re egy hóviharba keveredett és állnia kellett. A nagy hideg miatt a tüzelőanyag gyorsan elfogyott, az élelmiszer is fogytán volt. A közeli falvakban sikerült élelmiszert és fűtőanyagot beszerezni. Az expressz a hó fogságából tizenegy nap múlva szabadult. Ez a történet ihlette a híres írónő, Agatha Christie Gyilkosság az Orient Expresszen című regényét.

A magyar szakaszon 689 km hosszban eleinte teljesen az Osztrák Vasúttársaság vonalain közlekedett, keleti-expressz elnevezéssel. 1888-ban elkészült a Belgrádot Szófiával összekötő vasútvonal, így a vonat már használhatta a négy évvel korábban átadott Budapest – Zimony (ma Zemun) – Belgrád vonalat is 359 km hosszban. Innen kezdve az Orient expressz útvonala Budapesten kettévált Belgrád és Bukarest felé, így összesen 1048 km hosszban közlekedett magyar területen, ez a teljes útvonalnak az egyharmadát tette ki.

A második világháború megszüntette az európai expresszvonatok közlekedését. A háború befejezése után, 1948-tól Budapesten keresztül újból járt az Orient expressz. Ettől az évtől közlekedett Stockholmtól Szófiáig a Balt-Orient expressz is. Ekkor azonban az Orient expressz már elvesztette luxusvonat jellegét, így másodosztályú kocsik is közlekedtek benne.

A vonatot kísérő katasztrófák

Az Orient expressz történetében több katasztrófa is történt. Az említett Isztambul előtti hóviharon kívül az egyik legnagyobb port felkavart eset az volt, amikor 1891-ben Athanasos, a görög rablóvezér és bandája kisiklatták vonatot. A személyzetet és az utasokat elrabolták, és csak magas váltságdíj fejében engedték őket szabadon. Már az első úton, Varcsaró (Vârciorova, falu Romániában, a Bánságban) közelében árvíz késleltette az előrehaladást. Néhány nappal később az expressz ugyanitt földcsuszamlásba futott bele. Érdekes eset volt, amikor 1901-ben az expressz mozdonya túlszaladt a frankfurti pályaudvar ütközőbakján, majd a falat ledöntve, a vasúti étteremben állt meg.

1913-ban Passau közelében egy kazánsérülés miatt a kiömlő gőz leforrázta a fűtőt. A mozdonyvezető ekkor kimenekült a mozdonyból, így a lokomotív csak oldalra dőlve tudott tovább haladni, és csak nagy erőfeszítések árán tudták megállítani az egész expresszvonatot.

A gróf és a cigányzenekar

Az Orient expressz magyar vonatkozású anekdotája viszont a legérdekesebb és az érsekújvári vasútállomás cigányzenekarához kapcsolódik. Állítólag egy gazdag gróf az állomás vendéglőjében az említett zenekar nótáját hallgatva lekéste a vonatot. Az a kocsi, amelyben utaznia kellett volna, súlyos baleset következtében teljesen összeroncsolódott. Hálából a gróf egy alapítványt hozott létre a cigányzenekar támogatására, de kikötötte, hogy a zenekarnak minden gyorsvonat utasát, így az Orient expresszét is szórakoztatniuk kell zenéjükkel. A trianoni katasztrófa ezt a hagyományt is megszüntette.

Luxusjáratból nosztalgiajárat

A hidegháború és a vasfüggöny létrejötte kihatott a vonat útvonalára is. 1951 és 1955 között csak Párizs és Bécs között közlekedett, kihagyva a szocialista országokat.

Az Orient expressz közlekedését 1977-ben szüntették meg, miután folyamatosan csökkent az utasok száma. Abban az évben továbbított utoljára közvetlen hálókocsit Párizs és Bukarest között. 1982-ben indult el a nosztalgia Orient expresszek közlekedtetése, az eredeti Simplon útvonalon keresztül.

Az Orient expressz neve ma is egyet jelent luxussal, talán utasai is ezt támasztanák alá, hisz közöttük megtalálható volt Marlene Dietrich, Thomas Edward Lawrence, közismert nevén Arábiai Lawrence, Mata Hari és természetesen Agatha Christie.

Felhasznált irodalom:

http://www.jakd.hu/index.evfordulok

Robin Neillands: A Velence-Simplon-Orient expressz. In Vonattal a Föld körül. Budapest: Magyar Könyvklub. 1995. 18–25

https://hu.wikipedia.org/wiki/Orient_expressz

Soltész József: Az Orient expressz története. Vasút & Modell, II. évf. 2. sz. (2001)

Budapesten a legendás Orient expressz – ma.hu

Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen című regénye

https://mult-kor.hu/20091216_utolso utjara indul az orient expressz

Napjainkban az expressz

A 20. század utolsó évtizedeiben az expressz Párizstól Bukarestig, majd később Budapestig is közlekedett, 2001 óta viszont Bécs a végállomása. Az expressz 2009-ben megszűnt állandó menetrend szerint közlekedni, de nosztalgiajáratként továbbra is igénybe lehet venni London és Velence, valamint Párizs Isztambul közötti vonalon. Ez utóbbi szerelvény akkor Budapesten is megáll. A vonat ma ismét régi pompájában ragyog, és megfelel a jelenlegi biztonsági előírásoknak, így biztosítva a mindenkori kényelmes utazást. A kocsik teljes felújítása 1982-ben fejeződött be, ami akkor 16 millió dollárba került, de tulajdonosai további komoly összegeket fordítanak arra, hogy a vonat tökéletes állapotban legyen, valamint ne veszítsen semmit sem az eredeti varázsából.