Laktanya és szociális otthon is volt a kastély - Sisi kedvenc pihenőrezidenciája hazánk legnagyobb barokk műemlékegyüttese lett

Gödöllő kisváros a Rákos-patak völgyében. Első okleveles említése 1349-ből ismeretes, mely szerint Nagy Lajos király gyermekkori nevelőjének, Pohárnok Péter udvari vitéznek adományozta Gödöllőt és a hozzá tartozó földeket. A török hódoltság alatt teljesen elpusztult, Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki a település központjában lakott 1662-ben fölépített kúriájában. Grassalkovich Antal a 18. században birtokai központjává tette a települést, mintagazdaságot kiépítve ott. A mai város műemlékeinek nagy része az ő korából származik, tőle kapott megbízást Mayerhoffer András építőmester 1735-ben a kastély megépítésére.

A királyi kastély impozáns bejárata
Fotó: Müller Anikó Hanga

Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windischgrätz szálláshelye volt, Kossuth Lajos főhadiszállása. A kiegyezés után a magyar állam koronázási ajándékul adta I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak. A kastély a királyi család pihenőrezidenciájává vált, különösen Sisi kedvelte. A hatalmas parkkal körülvett épületegyüttes nyolc szárnyát több szakaszban építették, mai formáját a 19. század elején nyerte el. Az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom, színház, lovarda, fürdő, virág- és narancsház is helyet kapott. 1919-ben Stromfeld Aurél itt rendezte be főhadiszállását, a két világháború között pedig Horthy Miklós rezidenciája volt. A 20. század elején Gödöllő divatos nyaraló- és kirándulóhely lett. Az egészséges levegő, a szép táj, a kellemes környezet, a nagy parkok, a jó közlekedés, Budapest közelsége, a királyi család jelenléte ide vonzotta a fővárosi polgárságot. Számos színész, író, újságíró épített vagy bérelt itt villát. 1933-ban a város adott otthont a fiúcserkészek világtalálkozójának, melynek főparancsnoka gróf Teleki Pál volt. A kastélyparkban, az erdőkben és szántókon a világ ötvennégy országából érkező huszonhatezer cserkész táborozott ötezer-háromszázhatvanhárom sátorban.

A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődött a település. A kastély fokozatosan pusztult, egy része laktanya lett, a másik részébe a Fővárosi Tanács szociális otthonát költöztették és szükséglakásokat létesítettek. A kis híján teljesen elpusztuló kastély rekonstrukciója 1994-ben kezdődött meg.

Érdemes ellátogatni a Budapest-közeli kisvárosba, ahol a vendégeket Magyarország legnagyobb barokk kastélya, legkisebb Mária-kegyszobra, legrégebbi kőszínháza és uralkodói arcképcsarnoka, a világ második legjelentősebb mezőgazdaságigép-gyűjteménye, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum, Európa első Világbéke-gongja, szecessziós kiállítás és az országos Cserkész Gyűjtemény várja. Gödöllő a parkok, kertek, ligetek a szobrok, az emlékművek városa is. Kilencedik éve húsvétkor rendezik a kastélyban Sisi kedvenc virága jegyében az Ibolya-napot, melyen a kapunyitáskor a Virágkeringő dallamára Erzsébet királyné köszönti a vendégeket és tart fogadást a díszteremben.

A csodálatosan felújított kastélybelső, a Ferenc József-szalon

A 20. század elején Gödöllőn működő magyar szecesszió központi iskoláját jelentő Európa-hírű művésztelep megalapítója, Körösfői-Kriesch Aladár 1901-ben telepedett le a városban. Háza köré művészkolónia szerveződött, tevékenységének a magyar kultúrában betöltött értékteremtő szerepe elismeréseként 2005-ben Magyar Örökség-díjat kapott. A Grassalkovich-kripta a máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika altemplomában van. Magyarország egyik legszebb barokk síremlékét Migazzi bíboros készíttette gróf Grassalkovich I. Antal és felesége, Klobusiczky Terézia számára 1772-ben. A márványból faragott, családi címerekkel ékes műalkotás Johann Georg Dorfmeister munkája. Teleki Pál sírja is Gödöllőn van, a máriabesnyői temetőben.