Karibi kirándulás

A Karib-tenger három részből álló szigetcsoportja ugyanis nemcsak az adófizetés alól kibúvó gazdagok, hanem a turisták álmainak netovábbja is. Sokan és sokféleképpen leírták már a karibi térség semmihez sem hasonlítható szépségeit, a tenger csodálatos színét, a fehér fodrokban végződő hol türkiz kék, hol zöld hullámokat, a pálmák karcsúságát, a homok lágyságát, a korallok szín- és forma- gazdagságát, a különleges állatokat és növényeket, az óceán ehető vagy csak szemet gyönyörködtető gyümölcseit.

Mindez önmagában is elég lenne ahhoz, hogy a turista tényleg a paradicsomban érezze magát, a Kajmán szigeteken (Cayman Islands) azonban izgalmas élmények is várják. Kajmánokkal szerencsére már nemigen találkozhatunk, annál inkább tengeri óriásteknősökkel, amelyek ma is nagy számban élnek a szigeteken.

Anno Kolombusz Kristóf is ezekről a jellegzetes állatokról nevezte el Las Tortugasnak a tengerből kimagasló szirteket, ugyanis ő fedezte fel pont 510 évvel. De a névadással itt sem volt szerencséje, egy angol felfedező, helyettes admirális, a spanyolok szerint kalózkapitány - Sir Francis Drake lett a befutó keresztapa, aki partra is szállt és Kajmán-szigeteknek nevezte el a helyet, a krokodilfélék helyi indián nevéről.

A szigetcsoport - Nagy-Kajmán, Kis-Kajmán és Cayman Brac - összesen 262 négyzetkilométer, amelyből a Nagy-Kajmán csaknem kétszáz négyzetkilométert foglal el. A szigetek egy tenger alatti hegység, a Kubáig érő Cayman Ridge csúcsai, alig néhány méterrel emelkednek a tenger szintje fölé, a legmagasabb a Cayman Brac 43 méter magas pontja. A turisták többsége hajóval vagy repülővel érkezik, ez utóbbiból három is működik – tudtuk meg a „kettő az egyben” módon, a buszsofőr és idegenvezető szerepét is betöltő „Captain” Morgan-ként bemutatkozó jóképű és rendkívül felkészült bennszülött fiatalembertől, aki üzleti turizmus studiumokat folytat - nem véletlenül - egy jónevű anyaországbeli egyetemen.

A Kajmán-szigetcsoport az Egyesült Királyság (UK) fennhatósága alá tartozik, ez ma annyit jelent, hogy a külügyeket, a honvédelmet és a gazdasági ügyek egy részét angol kormányzó irányítja, a többi ügyben a helyi lakosok által választott parlament az illetékes. Azt talán mondani sem kell, hogy a szigeteken szemmel láthatóan virágzik a turizmus, fontos ágazat a halászat (teknősbéka- és cápa-halászat is), a szízálkötélgyártás - és kevésbé szem előtt, de ugyancsak prosperál a pénzügyi szektor. Abból, hogy itt működik a világ legtöbb „levélszekrény” cége, és itt zajlik a világ legtöbb offshore-ügylete - ami egyébként nem törvénytelen! -, a turisták mit sem látnak, legfeljebb a jólét feltűnő jeleiből következtethetnek.

A Karib–térségben a Kajmán–szigeteken a legmagasabb az életszínvonal, amely nemcsak a nyaralótulajdonos milliárdosokra, hanem a mintegy 40 ezer lakosra is érvényes. A sokszínű népesség békében él együtt – állította Morgan kapitány, miközben nagy bravúrral lavírozott buszával az útépítések útvesztőjében. A Nagy-Kajmán szigetet ugyanis 2004-ben egy pusztító hurrikán – ami egyébként gyakori -, szinte leborotválta, sok épület tönkrement, nem volt víz- és a villanyellátás, megszakadt a hírközlés.

A károkat két éven belül maradéktalanul helyreállították, az új építkezések miatt azonban az utakat folyamatosan javítják. George Town, a szigetek fővárosa igazi lüketető nagyváros, márkás, drága üzletekkel, modern épületekkel, ugyanakkor színes karibi hangulattal. Elsőszámú látnivalói a George erőd és a Kajmán Szigeti Nemzeti Múzeum, amely a szigetek kevés régi épületének (1830) egyikében található, valamint a Kajmán Tengeri Múzeum. Izgalmas szigetfelfedező túra vezet a sziget északnyugati csücskébe a fekete, csipkézett felszínű Pokol sziklaszirthez – valóban ördögi látványt nyújt.

Nem messze innét található a világ egyetlen teknősbéka farmja is, ahol zöld teknősbékákat tenyésztenek a szabadon élő állatok számának gyarapítására, és persze kereskedelmi célra is. A nevezetességek közül nem lehet kihagyni a Karib-térség valóban legidősebb épületét, az 1780-ban emelt Pedro Kastélyt, amely korábban börtönként működött, most múzeum. A helyiek nagy becsben tartják, mivel 1831-ben itt született meg a döntés a helyi parlament létrehozásáról.

Gyönyörű a kastély parkja is, de a karibi flóra és fauna látványában igazán a II. Erzsébet Botanikus Kertben tobzódhattunk, ahová 300 őshonos növényfajt telepítettek, az orchideák mellett iguánák sütkéreznek, színes madarak röpködnek. És akkor még nem szóltunk az igazi nagy vízi kalandokról, amilyenben sehol másutt a világon nem lehet részünk. A buszról hajóra váltva a nyílt tengeren a Coral Gardens Reef – az első merülés színhelye. A lélegzetünk is elállt a víz alatti világ színeinek és formáinak leírhatatlan szépségétől, ami a snorkel segítségével feltárult előttünk. A korallszirt látványát végtelenségig csodáltuk volna, ám az erősődő hullámzás miatt a kapitány véget vetett az élvezetnek.

A csúcs azonban még eztán következett: a Stringray City, a Discovery Channel és a National Georgrafic által bemutatott nevezetes helyszín, a világon egyedülálló homokzátony-rendszer, ahol elektromos rájákkal randevúzhattunk. Leírhatatlanul izgalmas és nem teljesen veszélytelen az önvédelemből halálos döfésre képes, félelmetes tengeri állatokkal való közös fürdőzés. A hatalmas testű, síkos, izmos ráják érintése életre szóló élmény. Hatását a világ legszebbnek tartott tengerparti strandján, a Seven Mile Beach-en néhány eredeti karibi koktél elfogyasztása még fokozni tudta.

A lakosság kilencven százaléka a Nagy-Kajmán szigeten él, jobbára gyönyörű mulatt –fekete-fehér keverék – és nagyon fiatal. A lakosság csaknem 20 százaléka 15 évnél fiatalabb és csak öt százaléka idősebb 65 évesnél. Őslakosság híjján mindenki az egykori telepesek leszármazottja, vagy későbbi betelepült. A legelső telepesek nagyrészt Skóciából érkeztek, a fehér lakosság nagy része Angliából, Kanadából és az Egyesült Államokból, a feketék pedig jórészt Jamaicából települtek át. Sok ázsiai bevándorló főként Indiából érkezett. Nagy tiszteletben tartják a Kajmán-szigetek első regisztrált, állandó lakosát: Isaac Bodden 1700 tájékán született, valószínűleg Cromwell egyik katonájának unokája volt, leszármazottai gazdag, megbecsült polgárok. 

Gasztró-kaland Izgalmas Kajmán-szigeti specialitás a Srtombus gigas, vagyis a királyné kagylói, amelyeket párolva, pácolva, kókusztejjel ízesítve önálló fogásként, vagy saláta alkotó részeként is megkóstolhatunk. A helyiek kedvence a tonhal illetve a teknős- és a delfin hús, ez utóbbit hagymával, borssal, paradicsommal készítik.