Pita kajakban

A múlt héten a szegedi kajak-kenu vb-n meg kellett dörzsölni a szemünket, hogy tényleg jól látunk-e, de nem volt optikai csalódás: a férfi kajak egyes 200 méteres szám ötödik előfutamában a tongai Pita Taufatofua igyekezett beállni a rajtgépbe, ami sehogyan sem akart összejönni neki. Ha minden igaz, a 2016-os riói olimpia megnyitóünnepségét mintegy egymilliárdnyian látták, és ennyien kapták fel a fejüket, amikor hősünk bevonult a tongai zászlóval tradicionális öltözetben, ta’ovala-szoknyában, deréktól felfelé pedig félmeztelenül, beolajozott felsőtesttel. Ezzel a megjelenéssel el is lopta a show-t. A játékokon tekvandóban indult, fogalmazzunk úgy, hogy mérsékelt sikerrel, mert a +80 kg-ban az első fordulóban kiesett, 16–1-re kikapott egy iránitól, de ez mit sem ártott az imázsának.

A 2018-as phjongcshangi téli olimpián már a sífutás 15 km-es szabad stílusú versenyszámában mérette meg magát (!), a 119 indulóból 114. lett, előzőleg pedig a megnyitón ismét ő masírozott a tongai zászlóval, a zimankónak fittyet hányva megint csak félmeztelenül.

Pita Taufatofua időközben 35 éves lett, de Tokióban nemcsak tekvandóban újrázna, hanem a kajakosok mezőnyében is ott akar lenni. Bár gyerekkorában sokszor ült kenuban, csakis azért, mert ebben ülve halászott, a versenyszerű kajakozásba hat nappal a szegedi vb előtt kóstolt bele! Már augusztus 14-én befutott Magyarországra, és bekapcsolódott abba a programba, amellyel a nemzetközi szövetség új terepeket akar bevonni a sportág vérkeringésébe.

Ám lássuk be, egy vb-n kajak-kenuban a teljesen kutyaütőket nem lenne szabad engedni elindulni.

Mert amíg egy-egy szerencsétlen flótás hosszú másodperceken át próbál beállni a rajtgépbe, a többiek pattanásig feszült izmokkal koncentrálnak és tartják egyensúlyban a hajójukat.

A derék tongai, miután 200 méteren végül odaevickélt a rajthoz, a futamában 58.19 másodperces idővel úgy lett tök utolsó, hogy a győztestől bő 24 másodperccel kapott ki. Próbálkozott párosban is – itt a társával beborult a vízbe. Képzelhetjük, mennyi esélye van a kvótaszerzésre; tekvandóban viszont talán megint kijut az olimpiára.

Persze az ő nagy pillanata úgyis megint a megnyitóünnepségen jönne el.

Anno ott volt nekünk az 1988-as téli olimpián, Calgaryban síugrásban csetlő-botló Eddie, a Sas, aztán jött a 2000-ben, Sydney-ben majdnem vízbe fulladó Eric, az Angolna, Pita Taufatofua azonban hozzájuk képest is új dimenziókat nyitott az olimpizmusban.