Az operaház fantomjai, avagy diákok az Operában

Idén már második alkalommal volt szerencsém ellátogatni osztályommal, Budapestre, ahol egy- egy operát tekinthettünk meg, az „OperaKaland- KultúrKaland” elnevezésű köznevelési programsorozat keretein belül. Májusban a Háry János c. darab nézői voltunk, októberben pedig a Hunyadi Lászlót adták elő nekünk. És itt a „nekünk”-ön van a hangsúly, mivel az programsorozat lényege, két viszonylag egymástól távol álló dolog , a diákok és az opera közti kapcsolat elmélyítése. Ez szerintem nagyon jó kezdeményezés, mivel digitalizált világunkban, új értelmet kezd kapni a kultúra szó, és fogalma is változik. Erre nagyszerű módszer ez a program. Ezen kívül egyre kevesebbet járunk, mi diákok, színházba, rengeteg élményt megvonva magunktól. Emellett a tananyagok nagyszerű kiegészítései tudnak lenni ezek az előadások, mivel legtöbbjük történelmi háttérrel is bír.

Az egész napos program során, hatalmas mennyiségű kultútális élménnyel gazdagodtunk. Ezen kívül jutott idő a szórakozásra is. Míg májusban a Fővárosi Állat- és Növénykertbe látogattunk el, addig októberben, hatalmas sétát tettünk a fővárosban, majd a fáradalmakat egy közeli plázában pihentük ki. A program szervezői, nagy figyelmet fordítottak a kényelmünkre, ez megnyilvánult abban is, hogy a színházjegy mellé, mindannyian kaptunk egy 10 óra hosszán át érvényes, minden BKV eszközön beváltható, korlátlan jegyet. Ez leginkább májusban könnyítette meg az utazásunkat. Metróztunk és villamosoztunk egyaránt, ezzel bepillantást nyerve, a semmivel sem összetéveszthető, pesti életérzésbe. Rengeteg diáktársamtól hallottam (iskolán belül és kívül is egyaránt), hogy ők is részt vettek az OperaKalandon, ez alapján megállapítottam, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez a program. Ez nem csoda, hiszen a színházi élményen túl, rengeteg mindent ad, ezek közül talán a legfontosabb: Nagyszerű osztálykirándulási lehetőség, melynek keretein belül, még szorosabbá válhat egy- egy osztályközösség kapcsolata.