Alapjogokért Központ

2024.01.25. 13:08

Brüsszel fegyverként használja a jogállamiságot

Az utóbbi időben az európai politika előterébe került a jogállamisági kérdés, amit Brüsszel politikai fegyverként használ - mondta az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

MW

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 2024. január 17-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Ronald Wittek

Kovács Attila hangsúlyozta: változatlanul jelen van a kettős mérce, amit az uniós döntéshozók és véleményvezetők alkalmaznak Magyarországgal, illetve más, a brüsszeli elvárásokat nem teljesítő államokkal szemben. Példaként elmondta, hogy Lengyelországban jelenleg „jogi anarchia van”, ám ezt nem veszi górcső alá Brüsszel, miközben Szlovákia ellen azonnal megindították a jogállamisági eljárást, amiért a szlovákok „nem hajlandóak fegyvert szállítani Ukrajnának, és nem engedik be a genderpropagandát” az iskolákba.

KOVÁCS Attila
Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató sajtótájékoztatója az Alapjogokért Központban 2023. szeptember 13-án
Fotó: Balogh Zoltán / Forrás: MTI

Az igazgató hozzátette, hogy az Európai Parlament (EP) Magyarországgal szemben is „felmelegítené a hetes cikkely szerinti eljárást”, vélhetően azért, mert „valami utolsó nagy dobást szeretne még” a közelgő választások előtt.

Hangsúlyozta: 

elfogadhatatlan az egyoldalú megbélyegzés, amit Magyarország az elmúlt bő négy évben megtapasztalt.

Magyarországon vannak problémák, de azok uniós mércével tekintve teljesen hétköznapiak

– fogalmazott, kiemelve: 

Magyarország teljesítette a kritériumokat, amelyeket az Európai Bizottság megfogalmazott az uniós források felszabadításáért cserébe.

Elmondta: a Magyarországgal szemben évek óta tartó jogállamisági eljárás mostani fázisában a bizottság személyes konzultációkba kezdett, de a magyar álláspont eddig is „falra hányt borsónak bizonyult.”

 A mi véleményünk csak azért kell az Európai Bizottság illetékes kollégájának, hogy legitimálja az egyébként nagyon gyenge alapokon nyugvó eljárást. A bizottság a kiegyensúlyozott riport érzetét igyekszik kelteni. Nem gondolom, hogy ehhez asszisztálni kellene

– magyarázta Kovács Attila, megjegyezve: az eddig megfogalmazott vélemények semmilyen módon nem változtatták meg a bizottság álláspontját.

Az uniós kutatási igazgató kiemelte: 

a 2024-es év lehetőség a változásra az európai uniós polgárok és a vállalkozások számára.

Olyan politikai erőket kell választani, akik az európai állampolgárok érdekeit helyezik előtérbe

– nyomatékosította.

Kovács Attila beszélt arról, hogy a soron következő, februári EU-csúcson ismét napirenden lesz Ukrajna - ezúttal 50 milliárd euróval történő - támogatása. A „megfáradt európai társadalom” toleranciaszintje azonban szavai szerint csökken. Legitim elvárás az uniós polgárok részéről, hogy az általuk befizetett adót rájuk fordítsák vissza, és az ő érdekeik élvezzenek prioritást egy unión kívüli ország érdekeivel szemben – húzta alá. 

A háború tragikus, de a magyar kkv-k, a magyar gazdák, a magyar családok vagy éppen a magyar egyetemek ugyanúgy megérdemlik a forrásokat

– szögezte le.

Az orosz-ukrán háború kapcsán felidézte: 

Magyarország többször is világossá tette, hogy támogatja a kontinens békéjét, sőt elsőként emelte fel a szavát azért, hogy fegyverszünet és béketárgyalások legyenek.

Megjegyezte: az EU figyelme most egyre inkább az amerikai választásokra irányul, annak kimenetelét várja, hogy „új igazodási pontokat találjon”, holott Európának „önálló aktorként kellene és kellett volna fellépnie” a globális ügyekben.

Kovács Attila beszámolt a nemzeti konzultáció eredményeiről is. Közölte: a válaszadók 98,8 százaléka egyetértett abban, hogy szükség van a rezsitámogatásra, 

Brüsszel pedig „ne szóljon bele a hazai energiahelyzetbe.”

Az emberek 99,3 százaléka nemet mondott a migrációra, 97,7 százaléka pedig úgy véli, hogy terrort támogató szervezetekhez sem közvetlenül, sem közvetve nem juthatnak uniós források – ismertette. 

A válaszadók 99,5 százaléka szerint elég a fegyverszállításokból, mert azok csak elhúzzák a konfliktust, ami pedig az európai gazdaságot gyengíti –folytatta, hozzátéve: 

99 százalék szerint nem szabadna több pénzt adni Ukrajnának sem.

Kovács Attila elmondta: 

A válaszadók 98,6 százaléka szerint nem támogatható a gyermekvédelmi törvény eltörlése vagy „felvizezése” sem, 98 százalék pedig úgy véli, hogy azonnal fel kell számolni a magyarországi pártok külföldi finanszírozását.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában