húsbavágó kérdések

2019.10.19. 07:00

Kínában nagy a baj, és ez kihat az európai uniós és hazai sertéspiacra is

Nagyon sokszor hallani, hogy a húsevés káros, a „vega”, vagyis a zöldségevés az igazi. A kérdésben nem kívánunk állást foglalni, de az történelmi tény: az ember „ragadozó”, ezáltal húsevő, ennél fogva hazánkban is milliókat érint az, hogy milyenek a húsárak.

Agárdy Csaba

Aki rendszeresen vásárol, és rendszeresen tesz a kosarába húst, annak feltűnhetett, és biztos fel is tűnt, a sertéshúsárak mennyire megemelkedtek az utóbbi hónapokban.

Pedig 2016-ban még nagy volt a boldogság, amikor a sertéshús áfáját öt százalékra csökkentette a kormány, ami természetesen az árakban is megmutatkozott. A sertéscomb kilója 1280 forint volt 2015 decemberében, az áfacsökkentés után 1100 forint alá csökkent a fogyasztói átlag­ár, de a multinacionális (köznyelvben multi) cégek ezer forint alatt kínálták a sertéscombot. Azután lassan elkezdett drágulni a sertéshús ára, most ott tartunk, hogy az oldalas már több üzletben is közelít az 1900 forinthoz. A sertésinfo.aki.gov.hu weboldal adatai szerint szeptemberben a rövidkaraj 1623, a comb 1409, az oldalas 1506 forintba került – átlagosan.

A szakemberek szerint a sertéshús lassan elérheti a marhahús árát – az esély megvan rá
Fotó: archív

De miért az áremelkedés? Éder Tamás, a Magyar Hús­szövetség elnöke szerint ez elsősorban a Kínában elhatalmasodott afrikai sertéspestissel magyarázható. Becslések szerint Kínában a sertéshús-előállítás 30-40 százaléka tűnhet el egy éven belül. Ez azért gond, mert Kína a világ legnagyobb sertéshústermelője, egyben a legnagyobb sertéshúsfogyasztója is. A pestis előtt a világ sertésállományának fele származott Kínából, és a fogyasztás mintegy fele szintén náluk csapódott le. Tehát a mértéktartóan becsült 30-40 százalékos kínai termeléskiesés azt jelenti, hogy világszinten 15-20 százalékkal kevesebb sertéshúst állítanak elő egy éven belül, mint korábban. Ez nagyon jelentős visszaesés.

Eddig 35 százalékkal nőttek a hazai termelői árak. Már most is látszik, hogy Kína sertéshúsimportja drasztikusan megnőtt – az Európai Unióból például mintegy 40 százalékkal több sertést hozattak be az idei első félévben, mint ko­rábban. Ez a megnövekedett kereslet pedig kihat az élő sertés árára is. Január óta a magyar élősertésárak mintegy 35 százalékkal nőttek, Éder Tamás szerint ennyivel fizetnek többet a vágóhidak a disznókért a termelőknek.

A KSH adatai júniusig bő 31 százalékos átlagos áremelkedést mutatnak a sertésfelvásárlási áraknál: „A drágulással még egy-két évig együtt kell élnünk, egyelőre senki nem tudja megjósolni, mikor ér véget a járvány” – mondta Éder Tamás. A dráguláshoz azonban nemcsak a sertéspestis járul hozzá, hanem a termelői árak és a bérek növekedése is.

Ami a fentieknél még nagyobb baj, hogy a szakemberek szerint akár húsz százalékkal is többet kell majd fizetni a sertéshúsért a közeljövőben.

Král Zoltán, a dunaújvárosi Dodó Húsbolt tulajdonosa is a kínaiakat okolja a sertéshús árának emelkedéséért: – Kínában a sertéspestisjárvány miatt az állomány nagy részét levágták, öt-hat év kell ahhoz, hogy utolérjék magukat. A világ sertésfogyasztásának a hatvan százalékát a kínaiak adják. Az Európai Unióból, elsősorban Spanyol- és Németországból pótolják a kiesett hús mennyiségét, emiatt emelkedtek meg az árak. Ehhez jön, hogy nálunk is van sertéspestisjárvány, de erről kevesebbet beszélnek az illetékesek, mint a kínairól. Hogy meddig tart az árnövekedés? A szakemberek szerint még egy jó darabig, és még minimum tíz-húsz százalékos növekedésre számíthatunk.

(Forrás: agrarszektor.hu,

portal.nebih.gov.hu.)

A gazdagok ételévé vált a tepertő

Manapság a tepertő, amely még nem is olyan nagyon régen az egyik legolcsóbb étel volt, mondhatnánk, a szegények eledele (fiatalságom ­kedvence, kiegészítve, ha jól emlékszem, az 5 forint 20 filléres sertésmájkrémmel), ma már szinte marhahús árában van. Egy magamfajta laikusnak felfoghatatlan ez az áremelkedés.

Král Zoltán viszont felvilágosított: – A nagy baj az, hogy a mai sertéseken egyszerűen nincs zsír. Régen öt-hat centiméteres volt a sertés zsírszalonnájának vastagsága, ma jó esetben egy, emiatt zsír sincsen, a zsír ára is folyamatosan növekszik.

A másik fogas kérdés: hogyan lehet drágább az oldalas, ami gyakorlatilag egy darab csont, mint a színhús comb?

Král Zoltántól erre is megkaptuk a választ: – Nincs itthon császárszalonna, vagyis nagyon kevés, a kínaiak minden pénzt megadnak érte, felvásárolják a készleteket, a hiány miatt pedig két-három éve folyamatosan emelkedik az oldalas ára.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában