Ősszel avatnák a Sándor Frigyesnek emléket állító alkotást

Az önkormányzati képviselők a csütörtöki közgyűlésen dönthetnek arról, támogatják-e, hogy pályázati úton keressenek plusz forrást a tervezett Sándor Frigyes szobor felállításához. A tervek már a fiókban vannak.

A zeneiskola névadójának emléket állító félalakos szobor gipszmintájával a napokban végzett Rohonczi ROHO István képzőművész.

Rohonczi ROHO István az alkotás gipszmintája mellett, amelyet kedden délelőtt szemrevételezett Balázs Eszter a zeneiskola munkatársa és igazgatója Moravecz Attila is. Fotó: Zs. E.

– Az önkormányzat munkatársaival és a zeneiskola pedagógusaival közösen már tavaly elkészítettük a terveket, ám akkor sem az illetékes tárca, sem a Nemzeti Kulturális Alap nem írt ki a szoborállításhoz kapcsolódó pályázatot. Most találtunk egy lehetőséget, bízunk benne, hogy támogatják az elképzeléseinket. A Sándor Frigyes szobor a zeneiskola mellett kapna helyet, ám a tervek szerint a Bartók Béla utca mentén egy szabadtéri koncertekre, kulturális eseményekre is használható közösségi teret is kialakítanak majd a szakemberek. Mindez 7-8 millió forintba kerülne – mondta el lapunknak ROHO, aki pénteken a Sándor Frigyes Napok záróeseményén mutatja be a mestert ábrázoló gipszformát.

– Sándor Frigyes nevét Horváth Dénes, a zeneiskola egykori legendás igazgatójának kezdeményezésére vette fel az intézmény kereken húsz évvel ezelőtt, 1995 április 24-én. A keresztelőhöz nem véletlenül választották e dátumot a zeneiskola vezetői, hiszen Sándor Frigyes 1905-ben április 24-én született. Az elkészült gipszmintát tehát a legendás karmester, hegedűművész, zenepedagógus születésének 110. évfordulóján mutathatjuk be a nyilvánosságnak. A mintán egy életerős, a munkáját, hivatását, a zenét szerető ambiciózus művész kívántam megformálni – mondta el a képzőművész.

Ha minden a tervek szerint alakult a város új köztéri félalakos szobrát októberben avathatják fel.

Az életutat befolyásoló betegség

A Zeneakadémia honlapján olvasható Sándor Frigyes életrajzban a szerző, Székely András így ír: A Budapesti Ének- és Zenekar egyesületben rendszeres munkával eltöltött időszaknak egy, az egész életutat megváltoztató betegség, kezének mozgását súlyosan gátoló írásgörcs vetett véget. Hegedűs tevékenységét ebben az időben váltotta fel karmesteri munkája...A a magyar népzenére és a klasszikus zeneirodalomra alapozó Hegedű ABC első kötete 1949-ben jelent meg.