A jurtáktól a felhőkarcolókig

Otthon, álmok

Az ablakok minősége, a függönyözés módja, a belső párkányon sorakozó szobanövények alapján találgatta gazdáikat. Amerre a legtöbbet járt, az ablakok kopottak voltak, a függönyök szakadozottak, elvékonyodtak a Nap sugaraitól, megsárgultak a cigarettafüsttől. A módosabbak által lakott környékeken a korszerű nyílászárókat drága fényvédőkkel látták el, itt-ott egy csodás orchidea is pompázott. Arra vágyott, hogy egyszer majd olyan otthona legyen, amelyet maga tervez.

A felvételi témakörök között szerepelt a „Kövesse nyomon a civilizáció történeti korszakait az ablakok alak- és funkcióváltozásain keresztül, avagy a jurtáktól a felhőkarcolókig – az ablak szerepe az emberiség történelmében” tétel.

Otthonok a történelmen át

Építésztől és történelem szakos tanártól kért segítséget a kidolgozásához. Aztán szépen megtanulta és el is mondhatta. – A mongol jurta, az afrikai szalmakunyhó, az indián bőrsátor, az eszkimó kunyhó ablak nélkül készül. Az ókori egyiptomiak csak szellőzési céllal készítettek magasba helyezett ablakokat. A krétai paloták ablakai már a ­kilátást is segítették, a görögöknél az ablakok a belső udvarokra néztek. A rómaiaknál sok és nagy ablaknyílás jellemezte az épületeket, és ők használtak először erre a célra üveget. Az ősi Kínában, Koreában és Japánban a papírablakok terjedtek el. A középkorban a román stílusú építészetet a kisméretű, zömök, félköríves ablakok jellemezték. A gótika vázas építészeti technikája nagyméretű, gazdagon díszített, csúcsíves ablaktípus megvalósítását tette lehetővé. A barokk ablakkeret gazdag díszítését a sokkal egyszerűbb klasszicista stílus követte. A lakóépületekben az 1500-as évektől terjedt el a sűrű fa rácsozatba illesztett átlátszó síküveges ablak. A XIX. századi építészetben hatalmas vas-üveg szerkezeteket valósítottak meg először üvegházak, fényűző télikertek, üvegezett galériák céljából.

A salétromtól az üvegig

A felvételin közbekérdezett a tanár: – Tudja-e, milyen véletlennek köszönhető az üveg létrejötte? – szerencsére nem várt rá választ, magától elmondta. – Néhány föníciai kereskedő Szíriában, a Belo folyó mentén szállt partra. Tábortüzet gyújtottak, és az edényeiket a rakományként szállított salétromtömbökre helyezték. A salétrom a tűz melegétől megolvadva és összekeveredve a part homokjával, egy átlátszó, folyékony anyagot képezett. Ennek megszilárdulásával keletkezett az üveg. Ez körülbelül hétezer évvel ezelőtt történt. – Semmi baj. Meséljen a csupa üveg felhőkarcolókról!

Hidraulikus liftek és pazarlás

Miléna nem jött zavarba, hiszen rendesen felkészült. – Az első magas házak New Yorkban, Manhattan déli részén épültek. A gazdaság fejlődése magával hozta az ingatlanár-robbanást. A telekárak növekedésével a tulajdonosok a drága telkeken minél magasabb épületeket akartak felhúzni a mielőbbi megtérülés reményében. A toronyházak építésének nagy lökést adott az első hidraulikus liftek megjelenése, továbbá a technológia fejlődése. Az acél ára jelentősen csökkent, ami kedvezett az acélszerkezetes építkezés elterjedésének. A hosszú ideig csúcstartó, ma már szimbolikus jelentőségű, 443 méter magas Empire State Building 1931-re készült el.

Az 1990-es években világszerte elterjedtek az üvegfelületekkel borított hatalmas épületek. A 150-200 méter magas épületek szellőzése azonban nem oldható meg mesterséges hűtés nélkül, hatalmas teljesítményű légkondicionáló berendezéseket igényelnek. Napjainkra ezek az épületek az energiapazarlás jelképévé váltak – fejezte be a feleletét a jelenlévők legnagyobb megelégedésére.